Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Bartha Elek: Novák László köszöntése
NOVÁK LÁSZLÓ KÖSZÖNTÉSE Novák László Ferenc, a nagykőrösi Arany János Múzeum igazgatója ebben az évben tölti be 60. életévét. 35 esztendeje immár annak is, hogy egyetemi diplomájának átvétele után Nagykörösre került, és életét a múzeum ügyének és a tudománynak szenteli. Alkotói életútja, ha a néprajztudomány terén tett első lépéseit is figyelembe vesszük, több mint négy évtizedet ölel fel. Ennyi idő elegendőnek tűnik ahhoz, hogy ha valakinek van elképzelése arról, mit szeretne élete során elérni, megvalósítani, azt megtegye. A tudós, a kutató könyvekről, megírt, feldolgozott témákról álmodik, a muzeológus kiállításokról, élő, színvonalas intézményről, az etnográfus a táj, az emberek, a kultúra értékeinek feltárásáról, a szellem embere pedig sok minden között bizonyára szolgálatról. Novák Lászlónak eddigi élete során mindebben volt része. Könyvei, tanulmányai, az általa vezetett múzeum sikerei, szülőföldje és otthona, az alföldi táj szolgálata jelentették pályájának vezérfonalát és egyes állomásait. A 60. születésnap jó alkalom az ünnepeknek, de a pályatársaknak is a számvetésre. Jó érzés lehet ilyenkor visszagondolni arra, mi az, amit megtettünk, és még nem késő azt is számba venni, mi az, ami még előttünk áll. A barátok, kollégák köszöntésében természetesen az hangozhat el, mit is jelent nekünk, egy közösségnek, egy szakma, egy tudományág művelőinek az ünnepelt személye. A tények felsorolása, az eredmények áttekintése sokunk számára módot ad, hogy egy pillanatra annak szenteljük figyelmünket, akit e kerek évforduló alkalmából köszöntünk, Novák László etnográfusnak, geográfusnak, történésznek, múzeumigazgatónak. Novák László a Pest-Pilis-Solt megyei Irsán született 1947. április 10-én. Iskoláit Albertiján, majd Monoron végezte, ahol a József Attila Gimnáziumban érettségizett. Ekkor került kapcsolatba a ceglédi Kossuth Múzeummal, amelynek akkori igazgatója, az etnográfus Ikvai Nándor volt. Ebben az időben ismerkedett meg a néprajzzal is: első témája Alberti és Irsa temetkezési hagyományai és fej fakultúrája volt, amely téma ezután évtizedeken keresztül, egész tudományos pályáján foglalkoztatta. Egyetemi diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem-földrajz-néprajz szakon. Tanárai, professzorai ösztönzésére diplomamunkájának a Debrecenhez közeli hajdúváros, Hajdúböszörmény településrendszerét választotta, és ezzel egyúttal megalapozta-geográfusi képzettségével együtt— későbbi településnéprajzi orientációját. Az egyetem elvégzése után, 1972-ben kinevezték a nagykőrösi Arany János Múzeum élére, ahol azóta is folyamatosan dolgozik. A múzeumi és a tudományos munka sokoldalú kutatóvá érlelte. Arany Jánosnak, a múzeum névadójának irodalmi életműve, a helytörténet, a muzeológiai tevékenység számos iránya mellett a településnéprajz és a halottkultusz alkotta tudományos munkásságának fő vonulatát, ami emellett kiterjed a hagyományos paraszti gazdálkodás, a szokások, a néphit, a népi díszítőművészet számos szakterületére. Tudományos munkássága során eddig 23 önálló kötete és másfélszáz tanulmánya, közleménye jelent meg. Szívéhez legközelebb egész alkotói életútja során az Alföld tájegysége áll. Szülőfaluja, Irsa és környéke, a debreceni almamáter, pályájának színtere, lakóhelye, otthona, Nagykőrös, a Három város és vonzáskörzetük, valamint az Alföld környező térségei - ez az a táj, amit legjobban ismer, amelynek kultúrájába beleszületett, belenevelődött a családi gyökerek révén, az iskolák padjain át és a tudomány útjain. Látóköre ennél tovább terjedt, az Alföld tanulmányozása mellett bekapcsolódott más tájegységeken végzett kutatásokba is (Ungvidék, Gömör, Zselicség, Palócföld, Erdély stb.). 1976-ban Debrecenben doktorált, disszertációját településnéprajzi témából készítette. 1987-ben szerezte meg a néprajztudomány kandidátusa fokozatot a mezővárosi 5
