Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
IV. Vitézi temetési pompa
kint maradnak a templom előtt, kört formálnak, s annak közepére áll a vőfély, kezében fogva ezt a zászlót, s vadul körül táncolják)... ennek a zászlós táncnak gonoszelűző, illetve, illetve az esketéstől távoltartó szerepe van. Tehát a szellemek kártékony befolyását igyekszik megszüntetni, miként a tebe, vagy különféle dolgokból készült, egykor áldozati tárgyak, ma zászlók (ezek a zászlók mint fentebb mondottuk, eredetileg az ártó szellemek, vagy egyáltalán a szellemeknek járó áldozat maradványai és nincsenek egyenes kapcsolatban a tulajdonképpeni zászlókkal, amit az is bizonyít, hogy nem egy darab szövetből, hanem különféle ruházati darabokból készülnek)...”233 A lakodalmi pompával végbemenő temetés egyértelműen a „halott lakodalmának” bizonyítéka. Mivel a lakodalom muzsikával és tánccal megy végbe, a zenélés és táncolás motívuma is megtalálható a fiatalság temetési ceremóniájában. Például a tövisháti Görcsönön (Gárceiu, volt Szilágy vármegye) - Erkedhez (Archid, volt Szilágy vármegye), Goroszlóhoz hasonlóan - a koporsót három-három legény és leány viszi, akiknek a szélső karjára kendőt kötnek, mint a valóságos vőfélynek. A temetési menet is hasonlított a lakodalmihoz, mert zenével történt. Cigánybandát fogadtak fel, s az menet közben, az egyházi énekek szünetében, valamint a sír behúzásakor világi zenét játszott.234 Megtalálható ez a szokás többek között Kalotaszegen (a menetben gyászdalokat, a sír behúzásakor hallgató nótákat húztak a cigányok),235 s másutt is a Kárpát-Európában. Szeged környékén, Pécskán (Pecica, volt Arad vármegye), Baján (volt Bács- Bodrog vármegye), Orosházán, Békéscsabán (Békés megye) szokás volt az is, hogy temetés során - miután a pap eltávozott -, a sírt egyházi éneket énekelve, vagy csendben többször - rendszerint háromszor - körüljárták függetlenül attól, hogy fiatalt vagy öreget temettek el.236 237 Hasonlóan járták körül a sírt a Zoboralján, mint Pogrányon (Pohranice, volt Nyitra vármegye), Geszten (Hostava, volt Nyitra vármegye), valamint a trencsényi Lédecen (Ladce, volt Trencsén vármegye). Az Aranyosmarót (Zlaté Moravce, volt Bars vármegye) környéki szlovákok térden kerülték meg a sírt. A fiatalok temetésekor sok helyütt a sírnál táncoltak is zenével és itallal együtt, amellyel a fiatal halott meg nem valósult lakodalmát jelképezték. Általános volt a vegyes párostánc, ritkán a Kánai menyegző énekére járt szóló női, páros és csoportos tánc. A pécskai legények a Rákóczi induló dallamára jártak ugrótáncot a temető kapujában.238 239 Az erdélyi Mezőségen a fiatal halott temetéséről hazajövet a halottas háznál tartott torban a fiatalok táncoltak, megülték a halott lakodalmát. A temetést követő esztendőben a halottaknapi világításnál ismét táncoltak a fiatalok a sírnál. A „halott lakodalmának” érdekes mozzanatát említi Cserei Mihály Erdélyben a XVII. századból: „Mikes Kelemennek240 szent-léleki241 házánál meghal242 szép eladó leánya, annál több sem volt, annak rendi szerint eltemetik. Leülvén a vendégek a torban asztalhoz, Mikes Kelemen a keserves atyafiaknak készített asztaltól felkél, ki megyen az hol az idegen emberek ültének s oda leül közikben, egy fazék bort békér s azt mondja: Jó uraim! ha Istennek úgy tetszett volna, az én megholt leányom életben maradván férjhez adtam volna, tudjátok a rendit, akkor vígan laktunk volna,én pedig most az én leányomot az én Idvezítő Krisztusomnak adtam férjhez, azért valaki engem szeret, ma vígan legyen a házamnál. Elköszöni a fazék bort, muzsikásokat hívat, a frajokat243 kihozatta a faluból is leányokat hoznak fel, megrészegedvén, egész éjszaka mind tánczoltanak. A 233 K. KOVÁCS László, 1944. 294. 234 VIRÁG Magdolna, 1994. 67-68. 235 CSETE Balázs, 1944. 10. 236 FERENCZI Imre, 1965. 237 VIRT István, 1982. 238 A kérdéshez összefoglalóan lásd FELFÖLDI László, 1982. 239 KÓS Károly, 2000. 279. 240 A Rákóczi fejedelmet Rodostóba követő zágoni Mikes Kelemen valamelyik őséről esik szó 241 A székelyöldi Szentlélek (Bisericani, volt Udvarhely vánnegye). 242 1686-ban. SZENDREY Ákos, 1941. 52. 243 Asszonyok. 77
