Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
IV. Vitézi temetési pompa
zászlókkal a koporsó mellett két sorban vonulnak a lányok. A harmincas évekig sirató hegedüszóval »muzsikások« is kisérték”.230 K. Kovács László a kolozsvári hóstáiak temetkezési szokásait vizsgálva említi meg, hogy a „fiatal halottat gyakran lakodalmi pompával temetik és ebben az esetben a leányt hat legény, legényt pedig felváltva hat leány és hat legény rúdon viszi ki a temetőbe. Szamosfalván (Cluj- Napoca, volt Kolozs vármegye) hasonlóan történt a fiatal temetése, ellentétben Györgyfalvával (Gheorghieni, volt Kolozs vármegye), ahol „Ha fiatalt temetnek, akkor kilenc zászlót készítenek színes kendőkből és ruhákból (=kötény) és szalagokból. A zászlók úőgy készülnek, hogy kilenc fiatal sudár fát kivágnak... az ágait levagdossák, de kérgét rajta hagyják,. Az így elkészített rudat egész végig betekerik kötényekkel, lobogóul egy-két kötényt, több színes kendőt éas sok színes szalagot kötnek a rúd hegyére... Régen még ügyeltek arra, hogy leány temetésén legalább a szalagok rózsaszínűek, fiú temetésén pedig égszínkékek legyenek. Ma már vegyesen is alkalmazzák a színeket; az a fontos, mentül díszesebb legyen a zászló. A testet legények viszik, testfogófán, a temetőbe; a zászlót leányok készítik és ők is sviszik; két-két pár halad a koposó mellett. Egy zászlót pedig a menet élén visznek. Temetés után a zászlókat összecsavaiják, és úgy viszik haza. A halottas háznál tort ülnek, amelyen a kikísérő zenészek is részt vesznek. A zene a toron nemszól, nem is táncolnak...” - írja. A Felső-Maros vidéki Magyarón (Aluni§, volt Maros-Torda vármegye) - akárcsak Szilágygörcsönön (Gárceiu, volt Szilágy vármegye), Zsibón (Jibou, volt Szilágy vármegye), Zilahon (Zalau, volt Szilágy vármegye) is - szintén díszes pompával történt a fiatal temetése: „ha fiatal legény a halott, akkor a szomszéd lányt felöltöztetik nyüszőlánynak (nyoszolyólány) és kint az udvaron a koporsó mellé állítják. Azudvaron elhelyezett koporsó mellett két oldalt, két sorban lánnyok állanak magasra tartott zászlókat lengetve. A zászlókat kötényekből, fejrevaló kendőkből és szalagokból készítik. A zászló rúdja hosszú mogyorófa rúd. olykor guzsalynyél is betölti ezt a szerepet...” 231 A „halott lakodalma” szokáskör archaikus motívuma a „három ághoz” hasonlóan a „tebe” vagy „teve”. Diósjenőn (Nógrád megye), Szokolyán (volt Hont vármegye, Pest megye) lakodalom alkalmával este kilenc óra tájban felkerekedett a menyasszonyos ház népe és vitték a tebét, tevéi a vőlegény házához. A tebe” tulajdonképpen egy rongyokkal és csengőkkel feldíszített száraz ág volt. A „tebe” megtalálható a hétfalusi csángóknál is. A bórica táncok alkalmával egy fenyőgallyat - melynek csúcsát színes papírral, aranyozott almával és dióval díszítették fel -, körülhordozták. Ez a „tebe” megjelent a halottkultuszban is.232 K. Kovács László szerint „egy és ugyanazon kultikus célt szolgál a tebe, mint a lakodalomban, mind a temetésben. Ez a cél, vagy szerep pedig eredetileg valamelyik szellemnek vagy szellemeknek bemutatott áldozat lehetett, hogy az vagy azok jóakaratát megnyerjék s a házasulandók életét baj ne érje... [hasonló szokás megtalálható a baskíroknál is]... A tebe, feltevésünk szerint, ugyanezt a célt szolgálhatta hajdanában: a temetés, illetve lakodalomkor szokásos áldozat közvetítője, átadója, egyszóval maga az áldozat. És ugyanezt a célt szolgálják azok a zászlók is, amiket különféle szőttesekből, kendőkből, kötényekből, szalagokból, stb. készítenek a fiatal halottak temetése alkalmával, de ugyanebbe a körbetartoznak a felkendőzött, szalagozott vőfélypálcák, a kopjafákba tűzött lobogós ágak, a májusfák, a románok temetésén szereplő ág (pomul mortului), amit almával, cukorkával, süteményekkel, stb. feldíszítve állítanak az asztalra, sőt a lakodalmi zászló is, amit pl. a kolozstótfalusi románoknál láttunk. Ez a zászló kb. 60 x 60 cm nagyságú, a nyele 80 cm. hosszú lehet. A zászló valamilyen szövetből készül, de kék, sárga, rózsaszínű és zöld szalagokkal van van televarrva. A négy sarkába és a közepébe egy-egy kerek tükör van erősítve. A nyélre pedig sűrűn egymás mellé, a zászló csúcsától a markolatig, huszonegy rézcsörgő van felszerelve (a lakodalom napján ezzel hívogatnak, az esketéskor pedig a legények 230 HORVÁTH István, 1980. 169. 231 K. KOVÁCS László, 1944. 277, 287-288. 232 SZENDREY Ákos, 1938.301. 76
