Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
III. Temető és sír
Itt áll a református Öregtemető, s ott a XIX. század első felében több temetőhelyet is kialakítottak. A téma illusztrálása érdekében idézzük Nagy György esperes plébános folyamodó levelét, amelyet 1818. május 7-én a Vallásalapítványi Uradalom Gazdasági Tiszti Székéhez intézett temető ügyében: „Azon alázatos Levelemnek következésében, mellyet az előre tisztelt Gazdasági Tiszti Széknek, a’ múlt napokban, az mostani temetőnek60 szűke és azon új darab földnek, melly az Katolikusok és Reformátusok temetőjök közt vagyon, hozzá foglalása végett bé nyújtottam volt: nagy köszönettel veszem mind magamnak, mind pedig az egész Katolika részen lévő híveimnek nevében, azon kedvező elhatározását az T[ekinte]tes Uradalomnak, hogy az említett darab földet nékünk Katolikusoknak részére el foglalni megengedte légyen. Azomban mivel a’ népség nagyon szaporodna, és most már három annyi is lehet annak száma, mint mikor 1777dlk esztendőben a’ mostani Temetőnk fel-árkoltatott: ebből pedig természetessen következne az, hogy a’ népség sokaságának szere /:proportioja:/ szerént, a’ jövendőbeli szaporodás is sokkal nagyobb lenne, a1 Városnak nagysága is minden felül kíllyebb terjedne. A’ népesség ezen hirtelen való szaporodása azt kívánnya meg, hogy a’ temető helyek is, a’ városnak több részein szaporodnának. Erre való nézve, hogy a’ temetések leginkább őszi, és tavaszi essős, és igen sáros időkben olly térhessek ne lennének: újra bátorkodók az T[ekinte]tes Urodalmi Tiszti Székhez folyamodni: lszor Ugyan hogy az fellyebb említett új temető helyen kívül, a’ szöllők mellett, ott azon a’ partos homokos helyen, a’ merre az út, a’ Ceglédi Pap és az Ttes Uradalomnak rétje, és kaszállója felé mégyen, temető hellynek, még egy olly darabot, a’ miilyen a’ mostani, és nem sokára elhagyattandó temetőnk, ki mérettetni ne terheltessen. Ennek szükséges voltát, e’ mai napon én,N[eme]s Memlauer György számtartó Úr, Tettes Mótsy Inzsellér Úr, és Sági Mihály második Bíró, nyilván által láttuk. 2szor Mivel ílly szélessen ki terjedett Városban, az Katolikusok, a’ sokkal több számú Reformátusok között, kivált az Tőrtely felé esendő lapálos részen, mint amott elszórva volnának, és ezeknek halotjok esvén, a’ temetés a’ sok sáros és vizes helyek kerültetése miatt, szörnyű sok időbe telne, azon alsó részről, a’ mostani temetőhöz felhozni: hogy ezen a’ bajon is segítteni lehessen, újabban arra kérem a’ Tttes Urodalmi Tiszti Széket, hogy ezeknek számokra, az Kálvária hegy környékét, hasonló temető hellynek felárkoltatni méltóztassék meg engedni. - Ezen dolognak szükséges voltát, nem tsak a’ most elő hozott temetési terhes ok, hanem az is kívánnya, hogy az Kálvária Amellyhez eddig minden ember, és liba pásztorok szabadon hozzá fértek, és annak fa kerítésében több károkat okoztak:/ mint szent és ájtatosságnak hellye, el zárva lévén, nagyobb tiszteletben tartatnék. - Azon fölül, mivel a’ Kálvária hegye állandó maradand, az új templomnak építésekor61 annak Kerítése elmúlik, a’ templom alatt Kripta nem építetik: ez a’ Kálvária hegye, mint leg-tisztességessebb helly, az Papságnak, ’s Urodalmi Tisztségnek, állandó és tisztességes temető helye lehetne, leg alább is itt, az istenben elnyugodtaknak csontjain, és Hamvaikon az emberek, és barmok nem tapodnának úgy, mint itt városunkban látjuk az régi Reformata temető helyén: bár rendelés tétetnék ez eránt is, hogy azon tsontok öszve szedettvén, bizonyos hellyre eltakaríttatnának. - Továbbá, az említett Kálvária hegyén, a’ helyet hova másoknak vegyest temetkezni szabad ne lehetne, ki lehetne, az föllyebb tisztelt Urodalmi tisztségnek, és Papságnak számára jegyezni. - Ezek meg-tőrténvén, és a’ temetési helyek, a’ Városnak három szükségessebb részeire osztatván, nyoltzvan, sött több esztendők el folyhatnának, még illyes dolog eránt, hogy újabb temető szabattassék ki, újabb mozdulások kívántatnának...”62 A kérelem eredménnyel járt, a római katolikusok megkapták a kért helyet, s a Kálvária lett névadója a temetőnek. A reformátusok is hasonló igénnyel jelentkezte 1822-ben az 60 A református Öregtemető mellett lévő „Csengettyűs temetőről” esik szó. 61 A régi - északkelet-délnyugati tájolású - templomot a reformátusok vették birtokba a XVI. század közepén, s tőlük a Clarissa apácarend, mint földesúr elvette, illetve újra birtokba vette 1753-ban. Egy másik, új templom építése 1818-ban merült fel. Egy bécsi építész készítette el a tervrajzát, amelynek adaptációja alapján a végső tervet Homályossy (Tünkéi) Ferenc szolnoki kamarai építész készítette el. A régi templomot 1822-ben bontották el, s az újat - mely északdél tájolású- 1825-ben építették fel. NOVÁK László, 1989. 124-128. 62 PML CV Cegléd Vallásalap. Urad. Tiszti Széke ir. 1812-1847. 24
