Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
III. Temető és sír
halottak Temetése 48 órák el telése után engedtetik meg” - szólt a határozata.49 Pest vármegye űjabb körrendeletét Nagykörösön 1780. február 13-án vették: „Fölséges Aszonyunk újonnan lebocsájtott Kegyelmes Parancsolattya által sürgetteti, hogy minden Helységekben hol Templomok alatt Kripták vannak, azoknak ajtai nem beli a templomban légyenek, hanem a’ Templom külső oldalán, vagy végén nyittassanak; és az kripták belső ürege koporsók minémüségéhez alkalmaztatott czellákra, vagyis hajlékocskákra kőmíves munkával készíttessék, az hol pedig a’ Cripták eképpen akarmely okra nézve nem alkalmaztathatódnának, tehát örökre bé zároltassanak, vagy el rontassanak”. Különösen vonatkozott ez az utasításra Abonyra, Tószegre, Irsára, Izsákra, Kecskemétre, ahol számos közbirtokos família lakott.50 Továbbá „Parancsollya... Eő Fölsége, hogy a’ templom körül kerítésben vagy Házakk’ szomszédságában Temető hely ne légyen, hanem a’ Temető kívül az Helységen, láczatos meszszeségre való alkalmatos Helyen készíttessék, és oda személy válogatás nélkül az hóit testek temettessenek”. A vármegye kurrensében előírta, ezt a határozatot a helybeli plébános és tiszteletes urakkal is közöljék a törvény képviselői, hogy „öszvekapcsolt erővel, nevezetesen Abonyon, Nagy Kátán, Szecsőn, Izsákon, Kkeméten... bé tellyesícsék halogatás nélkül”, utasítva őket arra, temetőket „mindjárt Helységeken kívül levő alkalmatos és távulyabb levő földin válasszanak, bé is kericsék, és az bentt levő Temetőt mindjárt abba hagyják”.51 A XVIII. század végén tehát, rendeletileg megszűnt a templomban történő, és a templom körüli temetkezés. A temető kikerült a falu, mezőváros szélére (1-6.kép). A későbbi időben előfordult, hogy a templom körül temettek. Szigetszentmiklóson például az 1878-as nagy árvíz idején kénytelenek voltak a magasabb álló templom köré temetni. Érdekességként szükséges megemlíteni azt a szokást, hogy a pusztán élő lakosság az ott található középkori templom romja körül temetkezett (pl. Nagykőrös Pótharaszt pusztáján). Vachot Imre Szent Király pusztán is hasonló jelenséget figyelt meg a XIX. század közepén.52 Kecskemét másik pusztáján, Vacson is a romtemplom kerül temetkeztek, amelyet a ceglédi plébános kifogásolt a Kecskemét mezőváros tanácsához 1807-ben beadott panaszában, miszerint ,,A’ vacsi templom körül a’ pusztai lakosok minden engedély és papi czeremonia nélkül temetik halottaikat, amint azt Kajtár Miklós czeglédi plébános panaszolja”. A tanács utasította a pusztabírókat és vigyázókat, úgyszintén felszólította a plébánosokat a környék falvaiban e rendetlen szokás megakadályoztatására. A pusztai lakosokat kötelezték arra, hogy a halálesetet kötelesek bejelenteni valamelyik szomszéd eklézsiának, és egyházi ceremóniával kötelesek halottaikat eltemettetni.53 Ugyancsak Kecskemét pusztáján, Monostoron is az árpád-kori romtemplom körül temetkeztek a tanyasiak. „Péntek János monostori pusztán kántor feljelentetvén, miszerint tilalom daczára is a’ monostori puszta templom mellett temetkezési szertartásokat visz végbe... az tűnik ki: hogy Péntek János /:a’ ki különben az ottani missionarius barát mellett mint funerátor viszi a’ szertartási szerepet:/ csakugyan lelkész közbejötté nélkül temetkezéseket vitt végbe...” - állapította meg Kecskemét polgármestere 1858. február 26- án.54 A helységtől távolabb eső temető rendtartására is igen ügyelt a hatóság. Mindenek előtt fákkal kellett beültetni a temetőt, kerítéséről, felárkolásáról gondoskodni kellett. Temetőcsősz alkalmazását szükségessé tették a temető rendjének, nyugalmának biztosítása érdekében. A hatóság szigorú szankciókat helyezett kilátásba szabálysértés esetén. Például aki - akárcsak az erdőkben, szőlőskertekben - kárt tett, fát vágott ki a temetőben, vagy pusztította a fej fákat, a jószágait oda 49 PML NkV Tan. jkv. 17777-1778. 32.pag.. Az említett kibővített temetőben 1778. február 7-én temettek először. PML NkVTan.jkv. 17771778. 35.pag. 50 A földesurakkal kapcsolatban lásd WELLMANN Imre. 1967.; NOVAK László, 1979.; NOVÁK László, 2003. 51 PML NkV Kurrens jkv. 1778-1786. 77-78.pag. Vö. NOVÁK László, 1979a. 225. 52 VACHOT Imre, 1853. 123. 53 Kecskemét város Tan. jkv. 1807.1897.sz. Katona József Múzeum UTGy. Lsz. 78.27.282. 54 BKML KkV Pim. 1806/858. 22
