Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)

II. Magyarország népességének vallási összetétele

államvallás érdekeit messzemenően érvényre juttassa erőszaktól sem riadt vissza: 1767-ben erővel elszakította a leányt édesanyjától, és zárdába helyezve neveltette fel.23 A köznép helyzete még rosszabb volt. Az eklézsiák papjait és a híveket kényszerítették az átkeresztelkedésre, ellenkező esetben vállalniuk kellett az üldöztetést, vagy bujdosásra kényszerültek. A baranyai Mecske prédikátora, Békési István is elmenekült az oltalmat biztosító protestáns vidékekre, és így került Nagykőrösre, ahol beszámolt a sérelmekről.24 A Duna-Tisza közén, a kisebb református falvakban is megbénították a vallásgyakorlást. Áporka 1761-ben települt újjá, azonban a reformátusoknak nem engedélyezték templomuk felépítését, hanem a peregi római katolikus parókia alá rendelték őket, és még a plébánosnak járó stólapénz fizetésére is kötelezték őket.2'

A több mint egy évszázadon át tartó vallásüldözést II. József császár vallási türelmi rendelete - Edictum Tolerantiae - szüntette meg 1781-ben. Normalizálódott a helyzet. Lehetségessé vált, hogy a különböző vallási felekezetek szabadon gyakorolhassák hitéletüket. Templomot építhettek, tornyot emelhettek neki, a temetőkben is hagyományaiknak megfelelően temetkezhettek, állíthattak sírjeleket. A vallási megbékélésnek is tulajdoníthatóan, a XVIII. század végén, a XIX. század elején az Alföld központi területeiről - így például a Nagykunságból, de Cegléd mezővárosból is -, jelentős protestáns népesség vándorolhatott már Bácska és Bánát területére, a jobb megélhetés reményében26 27.

Magyarország népességének vallási megoszlásról szóló adatok ismertek a XIX. század közepéről is. Fényes Elek statisztikai munkáiban súlyt helyezett az egyes helységek lakosságának vallási megoszlásának kimutatására is. A XIX. század végéről, a XX. század elejéről pontos adatok állnak rendelkezésünkre, amelyeket bemutatunk (a táblázatban nem szerepelnek Horvátország és Szlavónia adatai):28

Vallási felekezet

18 80

18 90

19 0 0

19 10

Római katolikus

6.503.207

7.267.695

8.136.108

8.942.898

Református

2.023.360

2.212.761

2.409.975

2.585.561

Görögkeleti

1.937.144

2.064.889

2.187.242

2.320.722

Görög katolikus

1.489.849

1.658.308

1.830.815

1.997.095

Evangélikus

1.107.608

1.180.714

1.250.285

1.298.047

Izraelita

624.826

707.691

826.222

907.610

Unitárius

55.787

61.618

67.987

73.581

Egyéb

7.822

9.042

12.939

16.686

Összesen

13.749.603

16.162.988

16.721.574

18.142.200

23 SZILÁGYI Ferenc, 1873. 91-132.

24 „Én is Istennek a’ Baranyában Metskébe edgyügyü érdemeden leg kissebbik szolgája lévén, az bujdosó számkivetésemben... Mivel ez előtt circiter, mint egy öt héttel, a’ Sz: Ministeriumtul el tiltatván, úgy hogy se pracdikállyunk, se kereztellyünk, se halottat nem temessünk sem communiot administrallyunk: az én Eccl[esi]am mint hogy töviskes helyen vagyon, körülöttünk mindenfelől Pápista faluk és Páterek lévén, tüllök ezért gyakorta fenyegettettem, hogy míg szabadságom volt, tanitásumrul az ő falujukrul jártak, hizam, gyóntanak, az ollyak, a’ kik részekre nem hajlottunk. Ezokon becs. Halgatoimal consercalvan a’ dolgot, tettzék énnékem ugyan némely Szegedi Vásárra Kocsikat hozó magam Halgatoimmal erre a’ részre /: élelemrül gondot viselvén :/ által jüimöm, félvén a’ Pécsi tömlöcztül, mivel harmadinis úgy captivalanak, a’ meg nevezett helyen egyet Közülünk Esztendeig keservesen raboskodik...” Közli NOVÁK László, 1978b. 28.

25 NOVÁK László, 1978a. 223.

26 NOVÁK László, 1993.

27 FÉNYES Elek, 1851.1-IV.

:x Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam XIX. 1911. Budapest, 1312.; Itt szükséges utalnunk a magyar nép táji, etnikai megoszlására, amely a vallási viszonyokra is enged következtetni. Lásd KOSA László-FILEP Antal, 1975.; KOSA László, 1990.

14