Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
VIII. Fejfa faragás
A haláleset megtörténte után rövidesen sor került a fa kivágására, s azt általában két nap alatt kellett kifaragni fejfának.454 Főleg ott, ahol, díszesebb fejfákat faragtak, többen is munkálkodtak a sírj el elkészítésében. A fej fák faragásával rendszerint szakemberek, ácsok, bognárok, ritkán asztalosok, de ügyeskezű paraszt fúró-faragó ezermesterek is foglalkoztak. Liszka József írja, hogy a gömöri „Vály-völgyön minden falucskában akadt egy-két specialista (kerékgyártó, illetve más »fúró-faragó ember«), aki a fej fakészítést is elvállalta (általában nem pénzért, hanem inkább »részvétből«, illetve enni-innivalóért). A faragó ember számára fát (főleg tölgyet) az elhunyt hozzátartozói szerezték be. A munka elvégzésére a halottas ház udvarának egyik szegletén került sor. Először bárddal »lenagyolták« a fát, majd különféle típusú gyalukkal (szarvas-, szimpla és duplagyaluval) finomították a felszínt. A fejfa »cifráját« befúrészeléssel, illetve vésővel, domború talpú gyaluval alakították ki - sima helyet hagyva a feliratnak, amelyet betúvágóval (»vaspenna«) véstek fába... A Vály-völgyön a fej fafaragással egyidőben készítették el a lábfákat, és az ún. »pandall«-t (»pandalldeszkát«) is...”455 Helyenként valóságos fejfaragó dinasztiák alakultak ki. A kalotaszegi Nyárszón egy kilenc hónapos kisgyermek - Miklós Pistike - fejfájának faragását Csete Balázs írta le részletesen 1942-ben: Az első napon nagy forgalom és élénkség van a halottas háznál... Az ereszből (nyitott szín) - kora reggel óta - kopácsolás és fúrészelés zaja hallatszik: készítik a fejfát. - s mindig a halottas ház udvarán, (a kopjafa szót nem használják.) Pistike fejfáját Balázs János lici (60 éves földműves) faragja. О van soron ama jó faragók közül, akiket a község fej fafaragásra jelölt ki s akinek azt a munkát vállalniok is kell. Aki nem vállalja, annak meg kell csináltatnia valakivel, akár pénzért is. A faragásért egyébként nem fizetnek. A soros faragónak ezútttal a kis halott bopja, apukája (nagyapja) Kulcsár György báró is segít, aki ugyan a - szintén kijelölt - koporsócsinálók közé tartozik, de mivel a koporsót most készen vásárolják, ennek készítése alól mentesül s ezért - a falu szokástörvénye szerint - segíteni tartozik a fejfacsinálónak... Az újabb időben jelesebb nyárszói fejfafaragók (a fentieken kívül) Balázs István csőregi, Balázs Ferenc szűcs, Balázs Márton báró, Kulcsár István csicsa, Kulcsár János csicsa és Miklós Ferenc dicsi, - mind földművesek. A fejfákat csak tölgyfából faragják. A tölgyfa héját lehántják fészével (fejszével) s így készítenek belőle cölöpöt. Ezután a bárddal bárdolják (simítják), majd gyalulják. A cölöpön kimérik a fejet (a faragott felső részt), az ezalatti ereszt, a betűs lappot és a fej fa alsó végét. A fej-tagozatok formái: többféle tulipán, többféle csillag (2 tetraéder áthatása is), koponya és ezek között mindig, mint összekötő tagozat: a tángyér (tányér). A tagozatok formáit a cölöp éleinél rendes rámás fírisszel (fűrésszel) vágják ki, amikoris két szomszédos lapon egyszerre alakítódik az azonos (szimmetrikus) forma. A lapokon már vésni kell a fej tagozatokat, mert fűrésszel nem férhetnek hozzájuk. A kifűrészelt tagozatokat vésővel vagy kézvonyóval (vonókés) simítják. A betűk sorait megvonalazzák s a betűket betű- vagy himzővísővel vésik, ez utóbbi végét butykóval ütögetve. A betűk árkaiban megmaradt szálkákat késheggyel kiszedik s a betűket feketére festik. A halálozás évszámát az írás feletti, enyhén kiugró ereszre vésik. Az írás alá: leveles-virágos ágakat, virágos ágon, szájában levelet tartó s visszanéző madarat (a másvilág hírnökét) vésnek. A 85 éves Balázs György fejfájára, aki életében mindig pipázott: pipát véstek. A foglalkozást jelző szerszámokat azonban (fészét, bárdot, derékszögű vonalzót, ekét, tűt cérnával: varrónőnek, stb.) nem vésik, festik rá a fejfára, mint pl. Ketesden: hol az ereszre, hol pedig a hátlapra. A fej tagozatait olajfestékkel festik, különböző színűre is, de leggyakrabban mégis egyszínűre az egész fejfát... A fej tetején a 454 Mária Terézia királynő 1777. évi rendelete arról is intézkedett, hogy a halottat 24 órán belül el kell temetni, de nyári hőség idején még ennél is rövidebb időn belül. A halál és a temetés időpontja határozta meg a fejfa készítésének idejét is. 455LISZKA József, 1980. III. 18. 146
