Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
VII. A fejfa szimbólumrendszere
népi iparművészeti fejfán.405 A vésett díszítőelemek között ritka, szintén egyedi jelenség az ötágú csillag. Damyáról (Drna, volt Gömör-Kishont vármegye) ismeretes egy egyszerű faragásé oszlopfejfa - Csiszár Mihálynak és feleségének állították az 1900-as években amelynek elülső oldalára felül szomorúfűz, alatta pedig egy ötágú csillag motívumot véstek. A csillag életszimbólum, míg a szomorúfűz az elmúlás, bánat jelképe.406 A sokféle, változatos fejfa típusok között az általános életszimbólum jelentésen túlmenően viszonylag kevés található olyan, amelyik konkrétabb jelentéstartalommal rendelkezik. Több helységben egyértelműen megkülönböztethető egymástól a férfi és nő fej fáj a.407 Liszka József csupán általánosságban említi meg, hogy a Felföldön helyenként megkülönböztették a két nem fejfáját egymástól.408 Kós Károly a XX. század elején a Szilágyságban a fejfák szemiotikái jelentését még megismerhette. Erről a következőket írj a: „A régi fejfáknak természetesen felirata nem volt. Viszont a fejfák helye a nemzetségek szerint felosztott temetőben írott szöveg nélkül is tájékoztatott a halott származásáról és vérrokonságáról, a fej fáknak a családi sír fölötti csoportosítása a halott családi helyzetére, a fejfák tagolása, magassága, vastagsága és festése a halott nemére, életkorára, sok esetben még társadalmi és vagyoni helyzetére és foglalkozására is utalt. A fejfák kivitelezési »stílusárból és állapotából, illetve régiségéből pedig az elhalálozás idejére lehetett következtetni. A még nem konfirmált gyermekek fejfája kicsi, legtöbb faluban kékre festett, az ifjak fejfája is általában kisebb, a házasoké viszont »egész fejfa«, az idősebbeké gyászfekete festésű, a »rangosabbaké«, öregeké már vastagabb is... az egykori »bocskorosnemes« családbelieké többféle ágas, koronás fejfa... Désházán a nők fejfája rámáinak (rovások) száma a halott életkorával kapcsolatos... A nemet falvanként különböző módon érzékeltetik a fejfán: Désházán a férfi fej fán tulipánt, sisak és kisgomb van, a nőké viszont félkörös szemöldökű és hátán csonka (csapott). A ballai férfi-sírjel fején is van kis bütyök vagy bokréta. Nádasdon, Széren, Sámsonon s másfelé a gomb vagy kehely végződésű fejfa férfit, a tulipános, rózsás (csillagos) pedig nőt jelöl. Szilágyfőkeresztúron a sírjelre metszett ló, fejsze, könyv stb. a halott foglalkozását jelzi.”409 Börvelyben a férfiaknak gombosfát, gomfáx faragtak, míg a nőknek csúcsos, csónakalakú fejfát (Fejfa kataszter I.). A Szilágysában is a férfiaknak nagygombos fejfák faragtak, míg a nőknek tulipános csúcsú gombosfát állítottak.410 A Székelyföldön - elsőlegesen is a Háromszékben - jelentős kutatásokat végeztek a XIX-XX. századforduló idején. A katonáskodó székelységhez kapcsolódóan történt az Orbai, Sepsi, Baróti-szék fej fakincsének feltárása és dokumentálása. Roediger Lajos Kovászna, Sebestyén Károly Felső-Háromszék - ezen belül is az Orbai-szék - , Szinte Gábor pedig az Alsó-Háromszék - ezen belül a Baróti-szék - fejfa anyagát tette közkincsé.411 Tulajdonképpen „fejfáról” történik említés - erről bizonyosodhatunk meg Sebestyén Károly közlése 405 A szerző 1973-ban Vargyason járva kereste fel a neves faragó Sütő családot. A lűres festettbútor készítő dinasztia legidősebb tagja, Sütő Béla akkor készített egy kopjafát Gyergyószentmiklósra. A megrendelő kifejezésre juttatni szándékozott politikai meggyőződését, ezért faragtatott ötágú csillagot a fejfája csúcsára. 406 A fejfa felirata: „TE BENNED BÍZTUNK ELEITŐL FOGVA/ ITT NYUGOSZNAK/ CSISZÁR MIHÁLY/ 1843 - 1902/ ES NEJE/ SZ. CSISZÁR MÁRIA/ 1847-1918/ BÉKE PORAIKRA”. S.gy. (1985) 407 Itt szükséges hangsúlyozni azt, hogy a hagyományos síijelek szemiotikái rendszere nehezen oldható fel a recens gyűjtőmunka alapján. Az 1973. évi kutatóutam alkalmával találkoztam Kisbaconban a Benedek Elek Emlékmúzeumban olyan - a vidék hagyományos gombfáitól eltérő stílusú - népi iparművészeti kopjafákkal, amelyeket Vargyason faragtak, s igen gazdag ornamentikát felsorakoztató síijel-maketteken igyekeztek bemutatni azok jelentését. Például a nemek megkülönböztetése természetes dolog, azonban kevésbé volt hihető az egyes motívumok konkrét jelentéstartalma, az, hogy megállapítható lenne a sírban nyugvónak például hány gyereke volt, a férfi katonaviselt volt-e, özvegy vagy öreglegény, stb. Ez „belemagyarázásnak” tekinthető vagy új hagyományteremtési kísérletnek. Az utóbbi évtizedek nem igazolják ennek a törekvésnek megvalósulását. 408 LISZKA József, 1980. II. 22. 409 KÓS Károly, 1974. 118-121.. 410 KÓS Károly, 1972.; KÓS Károly, 1974. 411 ROEDIGER Lajos, 1903.; SEBESTYÉN Károly, 1905.; SZINTE Gábor, 1901, 1905. 138
