Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)

I. Előszó

közigazgatási egységben, mint például Hajdú-Bihar, Bács-Bodrog, Csanád-Arad-Torontál, Abauj- Torna, Borsod-Gömör-Kishont, Szabolcs-Ung, Szatmár-Ugocsa-Bereg, Nógrád-Hont, Komárom- Esztergom, Győr-Moson-Pozsony. Újabb jelentős közigazgatási átszervezés 1950-ben következett be. Egyeseket összevontak, másokat szétdaraboltak, mint például Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét. Az eredeti vármegyéből egészében csak Pilis maradt meg, Pest vármegye egy részét, a Kecskeméti járás jelentős területét és a Solti járást, valamint a Kiskunság nagy részét közigazgatásilag leválasztották. Kecskemét központtal létrehozták a Bács-Kiskun megyét, amelyhez Pest-Solt, Kiskun vármegye jelentős részét csatolták.10 Szolnok megyéhez került ekkor több Tisza jobb parti helység, így Újszász, Zagyvarékas, Tószeg és Vezseny. Ugyancsak Szolnokhoz csatolták Békés megyétől Öcsödöt. Pest megye ugyanakkor Hont vármegye déli területével gyarapodott, s hozzá csatoltak még néhány Nógrád vármegyei községet (Nógrádverőce, Kösd, Szokolya, s mások).11 Északkeleten Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár megyéket hozták létre. Jóllehet az 1980-as években több megye igyekezett történetiségét hangsúlyozni a csonka vármegyei területekkel (például ismét Jász-Nagykun-Szol nők megyének nevezték Szolnok megyét, Szabolcs-Szatmár megye kiegészült Bereg vármegye nevével, Komárom-Esztergom, Győr-Sopron-Moson megye lett az új név), több történeti vármegye - köztük Hont, Kishont, Gömör, Ung, Ugocsa, Arad, Csanád, Torontál - a névhasználat süllyesztőjébe került, jóllehet egy-egy megyei közigazgatási területhez csatolták a megmaradt töredék területet (például Arad, Csanád vármegye maradék része Békés megyéhez tartozik, és Csongrád ötvözi magába Csanád másik megmaradt részét Torontál vármegye néhány helységével együtt).12

A munkánkban a történetiség elvét tartjuk szem előtt, ezért a történeti közigazgatási egység nevét alkalmazzuk az elcsatolt területeken, megjelölve az idegen (román, szláv) elkeresztelést is: például Magyargyerőmonostor (Mánástireni, volt Kolozs vármegye). Magyarország területén lévő helységeket is eredeti közigazgatási egységük szerint regisztráljuk topográfiai tekintetben (például Békés, Mezőberény Békés megye, Hódmezővásárhely Csongrád megye). Az átszervezett megyék esetében viszont szükségesnek tartjuk, hogy az eredeti hovatartozás legyen feltüntetve, ezért a „volt vármegye” megnevezést használjuk (például Kelemér volt Gömör-Kishont vármegye, Karcsa volt Zemplén vármegye, Nádudvar, Püspökladány volt Hajdú vármegye, Sarkad volt Bihar vármegye, Szatmárcseke volt Szatmár vármegye). Legproblematikusabb a Duna-Tisza köze - mivel több történeti egységet foglal magában -, amelynek északi részét a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye foglalja magába, a délit pedig Bács-Bodrog. Ebben az esetben a közigazgatási egységet az 1914-es közigazgatási állapot alapján regisztráljuk. Például Nagykőrös, Cegléd, Ócsa, Kecskemét, Tass, Tószeg, Izsák, Dunavecse, Solt, Foktő, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás volt Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye, az eredeti közigazgatási egységükhöz való tartozásuk alapján.

Munkánkban több évtizedes kutatómunka eredményeit tesszük közzé. Az 1960-as évek elején kezdődött a kutatómunka, szülőfalumban, Irsán. Ekkor még páratlan fejfaanyagot sikerült gyűjteni Albertin és Irsán, ahol már sajnos napjainkra már eltűnt a fejfakultúra. Évtizedek során sikerült az Alföld, Dunántúl különböző vidékeit kutatni, majd Erdélyben - a politikai nehézségek

10 Az új megyenév hűen kifejezi az 1950 körüli évek zavaros politikai állapotát. A megnevezésből kihagyták Pestet, jóllehet maga az új központ is oda tartozott, s még számos település (Tiszakécske, Alpár, Izsák, Akasztó, Kecel, Soltvadkert, stb), ugyancsak kikerült a névhasználatból Solt is. Megmaradt a Kiskun név, és hozzá csatolódott Bács- Bodrog vármegye Magyarországhoz került szűk területe (Trianon után Baja lett az új megyeközpont). A történetiség alapján az új megyét „Bács-Kiskun-Pest-Solt” megyének. Pest megyét pedig „Pest-Pilis-Honf megyének kellett volna elnevezni. A mai szóhasználatban az a furcsaság áll elő, hogy a tennészetes rövidülés következtében az emberek nem „Bács-Kiskunról”, hanem csak „Bács” megyéről beszélnek.

11 NOVAK László Ferenc. 1999.

12 Itt utalunk arra, hogy az 1990-es évektől lehetőség adódik egyes településeknek más megyéhez történő csatlakozására. Például Tiszaiig saját elhatározásából szakadt el Jász-Nagykun-Szolnok megyétől és került át Bács- Kiskun megyébe.

9