Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - Halász Péter: Vetemény, veteményezés
HALASZ Péter Vetemény, veteményezés „A moldvai csángómagyarok általában okszerűbben gazdálkodnak, mint az oláhok” - írja LÜKŐ Gábor599, ami elsősorban azt jelenti, hogy intenzívebben művelik a földjeiket, munkaigényesebb növénykultúrákkal foglalkoznak, és több árut visznek a piacra, mint a környezetükben élő románok. Ez a megállapítás természetesen nem azt jelenti, hogy az intenzív gazdálkodás és az árutermelés Moldvában kizárólag a magyar lakosság sajátossága, de kétségtelen, hogy a hagyományos paraszti gazdálkodás időszakában a csángók számarányuknál jóval nagyobb mértékben vettek részt a cserére, illetve az értékesítésre kerülő javak előállításában. A piacra vitt termékek számottevő része pedig vetemény (zöldség) volt, és jórészt ma is az. Különösen a mélyebb fekvésű területekkel rendelkező falvakban, és a nagyobb városok környékén alakult ki jelentős, belterjes, piacozó zöldségkultúra.600 A moldvai magyarok nem ismerik a zöldség szót, helyette a vetemény (veteményeskert, veteményezés) kifejezést használják. A kész termékek együttesére azonban már nem használják ezt a gyűjtőszót, a termékeket egyenként nevezik meg. Ezért és a közérthetőség érdekében tanulmányomban, egymás szinonimájaként használom a zöldség és a vetemény kifejezéseket. 1. A veteményezés általános jellemzői Az intenzív zöldségtermesztési technológia elemeit a moldvai magyarok a legtöbb növény esetében bizonyára nem nyugat felől, Erdélyből hozták magukkal, hiszen ott az éghajlati viszonyok nem kedveztek a kiterjedt zöldségkultúrának. Valószínűbb, hogy Moldva különböző népeinek közvetítésével, vagy éppen közvetlenül, a balkáni ismereteket vették át s fejlesztették tovább. Bizonyos zöldségfélék termesztésével pedig csak Moldvában ismerkedtek meg a XIV. századtól folyamatosan és több hullámban Moldvába került magyarok. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a moldvai csángó nyelvjárás atlasza szerint601 a hagyma, a murok (sárgarépa), a petrezselyem és a dinnye (sárgadinnye) szavakat jól ismerik a moldvai csángók. Nyilvánvaló azonban, hogy az amerikai eredetű kerti növények Kárpát medencén belül keletkezett magyar neveit nem ismerhetik, így a paradicsom szó helyett - néhány település kivételével - közvetlenül a törökből - vagy közvetve a románból - átvett padladzsika kifejezést használják. Ugyanígy ismeretlen körükben a tök szó is, ezt a kifejezést Pusztinától Szabófalváig kizárólag a férfi monyára, heréjére értik602. Helyette a - valószínűleg török eredetű - bósztán-1 használják takarmánytök értelemben, a sütőtök pedig a Bákótól délre eső falvakban törökbósztán, az északabbra esőkben pedig inkább - de nem kizárólag - fejérbósztán. Az ugyancsak amerikai eredetű paprika magyar nevét sem ismerik, hanem a román eredetű csiperus (pipäru§), árdéj, árdél (ardei) szót használják. A 599 LÜKŐ Gábor 1936. 14. 600 HALÁSZ Péterl993. 91-94. 601 GÁLFFY Mózes - MÁRTON Gyula- SZABÓ T. Attila 1991. 352-359. 602 WICHMANN, Y. 1936. 153. 323
