Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Termesztett növények - Czeglédi Katalin: Növénynevek és keleti kapcsolataik (körte)

2.1.10.1.2. Személynevekben: Gór (KÁZMÉR 1993), Górnagy (Nincs meg Kázmémál, ma ismert családnév.). A névben a nagyító jelentésmozzanat érvényesült ugyanúgy, mint a hórihorgas281 szóban.

2.1.10.2. A körte, körtvély gyümölcsnév utótagja, a második rész te, tvély olyan szavakkal egyeztethető, amelyek hosszúkás, az egyik végén csúcsban végződő tárgyakat jelölnek. Ezek a tárgyak úgy néznek ki, mint egy nyújtott kúp, másképpen az egyik végén összeszűkülő henger. Idetartoznak a félbevágott kúphoz hasonló tárgyak is, azaz az egyik oldalán sík, a másikon vagy domború, vagy homorú, s a mindkét oldalon lapos. Nevüket az alakjuk révén kapták.

2.1.10.2.1. Idetartozónak véljük a magyar tönköly. „... hosszú, laza kalászú, ma már csak elvétve termesztett búzafajta.” (MÉK) „Felsőnémet eredetű ... a tönköly Európában a Rajna felső folyásának vidékéről terjedt el...” (TESz) Mint a legősibb magyar búzafajtát tartják számon, a szó német eredete ezért is megkérdőjelezhető. A tönköly a kalász hosszúkás formájáról kaphatta a nevét. Idetartozik a csuvas tula ‘búza’, s az ujgur ozvk-tülük, kirgiz azyg-tülük ‘élelmiszer’ jelentésű szó fülük utótagja.282

2.1.10.2.2. A magyar tülök, alakváltozatai tűik, türk, türük ‘szarv283, szaruból való tartó, ivókürt, kürt’ (TESz). Szintén idetartozik az alakja miatt.

2.1.10.2.3. A magyar tulok, alakváltozata tujok, jelentése ‘’(fiatal) ökör, esetleg tehén, szarvasmarhával rokon, vadon élő állatfajta’ (TESz). A szarváról (az alakja miatt) kapta a nevét.

2.1.10.2.4. A magyar telek ‘1. földterület, jószág, bírtok, építkezésre is alkalmas kisebb földtulajdon, trágyás legelőrész ... műveletlen földterület...2. ‘bocskorszíj” (TESz). A telek a magyar kert, Kartal, csuvas kart, karta, Kartal, Kartalá, Kartalu, Kartaluj stb. második részével azonos (vö.: kar + tál, talá, talu, taluj), s ez esetben a második rész egyben ugyanazt jelenti, mint az első kettő együtt.

2.1.10.2.5. A magyar tengely „... ‘...rúd..., a növény szára és gyökere együtt...’... Ótörök eredetű, vö.: oszm. dingil ‘tengely’, kaz. dötjgelek ‘ kerék, kerek’, kirg. döngölök ‘kerék’, mong. tenggelitj ‘tengely’ votj. tir\gil’i ‘tengely’ ... „ (TESz), csuv. tűnél ‘tengely’, Zamaxs. tinit ‘szekér tengelye’, ... kirg. döngölő ‘gurulni, hömpölyögni’, kaz. dörjgelek ‘ kerék, kerek’, döt]gele ‘forogni, görögni’, ...mong. teTjgelik, vö.: tenxleg ‘tengely’ (JEGOROV 1964) A szó azért is fontos, mert a magy. tenger ‘nagy kiterjedésű sós víz, nagy mennyiség...’ szónak van tengely tájnyelvi változata (TESz). A szó olyan tekeredő, hengeredő mozgást jelöl, amely árvíz idején különösen jellemző. Ilyenkor nagy hullámok, tajtékok, habok keletkeztek, ezek lehettek a teker(esek), amelyek a tengely alakjára is hasonlítanak. Nem lehet véletlen, hogy a magyarok egy része tengelynek, a mongolok pedig taluj-nak nevezik a tengeri. A jelentésbeli azonosság mellett a hangtani megfelelés is igazol281 A szó hóri előtagja és az utótag a horgas hor eleme a kör és gór szavakkal rokon. A kör szónak is van hosszú magánhangzóval ejtett változata, vö. köröz, kőrút, amellyel együtt a gór és a hóri elemek hosszú magánhangzója triftongus eredetű. Vö.: magyar kavar, kever.

282 Ezek bevonásával tökéletesíthető a magyar búza szó etimológiája is.

283 A tülök és társai bevonásával fejthető meg a magyar szarv is.

167