Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Termesztett növények - Czeglédi Katalin: Növénynevek és keleti kapcsolataik (körte)

2.1.8. A karvaly276 : ‘ A héjához hasonló, galamb nagyságú, palaszürke tollazatú ragadozó madár... karvalyorr ‘hegyénél erősen befelé görbülő orr.’ (MÉK) „... Károly-madár, Kara-héja, karhó, karaj ... ’a sólyomalkatúak rendjébe tartozó, palaszürke hátú ragadozó madár’... Valószínűleg ótörök eredetű ... Súlyos nehézség a szóvégi török у m. l(y) megfelelés. Erre egyelőre nincs magyarázat...” (TESz)277 A madár nem a színéről, hanem az orrának, a csőrének a jellegzetes alakjáról kaphatta a nevét. A karvaly szó jelentése ‘görbe, horgas, kampós’ lehetett.

2.1.8.1. Földrajzi nevekben: A magyar Karulya ‘hn. Belső-Szolnok megyében’ (KÁZMÉR 1993). A Volga-Urál vidékén: Karaié t. ТВ.88.: bask. Karaié or. Karaié Balt., tó.

2.1.8.2. Személynevekben: Karuly, Karulyi, Karvaly, Karvalyos, Karajos. (KÁZMÉR 1993)

2.1.9. Magyar karaj, karéj, karé ‘félkör, kör, illetőleg valaminek ilyen alakú része,...’kanyarulat, görbület (folyóé)’278 279... Szláv eredetű (TESz). Nem indokolt a szláv nyelvi származtatás.

2.1.10. A körte, körtvély gyümölcs alakja szerint két fő részből áll, egy kerek, domború vastagabbik részből és egy a másik végén összeszűkülő hengerből. A

szó szerkezete is így épül fel, követve a jelentést, azaz a körte formáját, alakját. Az előtag (vő.: kör + te, kör + tvély) a kör: jelentése „...zárt görbe vonal...” (TESz) s az utótag te ill. tvély stb. a földrajzi névi kutatások fényében megfejthető, amelyet az alábbiakban j elzünk.

2.1.10. 1. Az előtaggal {kör) rokon a magyar gór:219 ld. górtyúk amelynek jelentése maga a tükörszó ‘gyöngytyúk’. A górtyúk, mint gyöwgytyúk280 ‘pettyes, kis kerek foltos tyúk’ lehetett. „Az elnevezés alapja e szárnyas fehérrel pettyezett tollazata” (TESz). Tehát gór ‘gyöngy alakú tárgy stb.’ A górcső ‘nagyító cső’ nem más, mint az egyik végén domború cső, olyan cső, amelynek a végén domború, azaz nagyító lencse van. Eredetileg talán a gyöngy is ilyen lehetett, az egyik fele lapos, a másik dudoros. A kör jelentése eredetileg félkör alakú tárgyra is vonatkozott. A kör egyaránt jelölhetett homorú, domború és lapos kör, folt, petty formát. A körte esetében a domború jelentés érvényes.

2.1.10.1.1. Földrajzi nevekben: Gór ‘helység Vas megyében ... az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű’. (TESz)

276 Idekapcsolva kell tárgyalni a magyarok régi karai, kerel stb. neveit is.

277 Ha a körívé lyhez hasonlóan eredetileg szó belseji -t- is volt a szóban *kartvaly, az természetes módon eltűnhetett az ejtésből. Egy másik lehetőség szerint a karvaly -v-je ennek a -í-nek a fejleménye. A szó végén lévő török -y (j) pedig azért nem jelent nehézséget, mert az a víznévi vizsgálataink fényében is ugyanúgy korábbi <S réshangon keresztül < d < t zárhangra vezethető vissza, mint a magyarban meglévő l, ly. A magyar szót nem szükséges török jövevényként kezelni.

278 A szót a víznévi jelentésből kiindulva lehet megfejteni, rokon a körte szóval.

279 Az orosz gorá „hegy, domb, kiemelkedő hely” és szláv megfelelői összefüggésben lehetnek a magyar gór szóval. A végső eredetet az uráli és altáji szavak bevonásával érdemes vizsgálni.

280 д gyöngytyúk utalhatna az átlagosnál kisebb méretre is, de ez esetben nem erről van szó.

166