Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

udvarának szerkezetéről már megjelent egy előzetes közleményS * 7 187, újbóli bemutatását az azóta megtörtént részletes anyagfeldolgozás indokolja, illetve az, hogy a publikációt követően, az utolsó ásatási szezonban (1990) új gödöról (32. objektum) került elő, amit szintén feldolgoztunk, így összehasonlításuk mindenképp új adatokat illetve új szempontokat eredményezhet. (3. kép)

Az 1979-80. években feltárt gödöról funkciójának meghatározását a háromszori tapasztásfelületen (15., 12., 7. rétegek) megfigyelt zsíros, fekete, szerves anyaggal telített rétegek (13., 11., 6. rétegek) segítették, illetve ezeken a rétegeken az újabb tapasztás előtt elterített homokos, homokos-agyagos, homokos-iszapos rétegek (14., 5., 4. rétegek) ismétlődése. A betöltődés jellege a másodlagos felhasználás (szemétgödör) jellegre utal, és egyben arra figyelmeztet, hogy az objektum és a betöltődése funkcionálisan elkülönülhet. (4-5. kép)

4. kép. Szentkirály — 1. gödöról metszet.

Az állattartó objektumok esetén tehát nem feltétlen az állattartó eszközök jelzik az objektumot,188 hanem sokkal inkább a szerves anyag feldúsulása. Erre is szolgáltatott bizonyítékot a szentkirályi 1. gödöról feltárása, a szerves, trágyás rétegeken

187 PÁLÓCZI HORVÁTH András, 1990.

188 Kardoskút-Hatablaki kápolna, gödöristálló. MÉRI István ásatása. Méri figyelmeztet, hogy az istálló mellett húzódó árokból előkerült állatorvosi érvágó nem feltétlen kapcsolódik az objektumhoz. MÉRI István, 1964. 34. Ezzel szemben leegyszerűsítve tárgyalja a kérdést V. NEKUDA, 1984. 61. Rövid összefoglalásában figyelmen kívül hagyja a többszöri periodizáció illetve a másodlagos felhasználás lehetőségét.

86