Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

szó, de pusztán e leírás ismeretében nem vetjük el a lehetőségét. A lókoponya értelmezésére két álláspont született, az ásató régész szerint ülőke volt, amelyre néprajzi analógiaként az alföldi pásztorok szokását idézi,175 míg az állatcsont-anyagot feldolgozó kutató, Takács I. szerint karóra tűzve állt az objektum mellett179 180 (bár nem utal rá, de hasonló elképzelése volt a későközépkori Szentkirály falu 4. telkén feltárt 1. gödöról betöltéséből előkerült lókoponyákkal kapcsolatban is. Ezt a kérdést részletesebben ott tárgyaljuk.)

A felsorolt anyag inkább csak jelzésszerűen utal a gödörólak elkülönítési lehetőségeire, nem teljes összefoglalása a feltárt objektumoknak. Ennek oka az a már többször hangsúlyozott tény, hogy az állattartó objektumok interpretációja nem kapott megfelelő hangsúlyt sem az ásatásokon, sem a feldolgozásokban, pedig a falusi kultúra tanulmányozása e téma teljes hanyagolásával alapvetően téves végkövetkeztetésekhez vezet.

Gödörólak a középkori falvainkban

Bár a későközépkori falvak régészeti kutatása nem olyan intenzív, mint az Árpádkori falvaké, ám a róluk alkotott kép, köszönhetően az írott adatoknak illetve a stabilabb falusi építményeknek, teljesebb. A korszakra jellemző változás, az extenzív állattartás fokozatos „szelídülése”181 a régészeti ásatásokon nehezen kimutatható, hiszen ez a legnagyobb számban tartott állatok (marhák) esetében nem jelent élesen kimutatható különbséget a korábbiakhoz képest.182

A fokozott figyelem miatt azonban későközépkorból több, ásatásokon felismert, és publikált gödörólat is ismerünk:

Négyszállás jász településről Selmeczi L. két gödörólat közölt, ám az objektumok leírása szűkszavú: 1,5x2.5m alapterületű, rövidebb oldalon lejtősbejárattal készített építmények voltak. Az egyik gödörólról közölt alaprajz leginkább a dunaújvárosi XII-XI1I. századi falu 5. objektumának alaprajzával vethető össze, bár annak az alapterülete lényegesen nagyobb (3,0x2,6 m) volt.

Ugyanitt említ Selmeczi L. orgondaszentmiklósi ásatásáról is két gödörólat, ám ezek pontos adatait nem közli. Feltehetően az I. sz. telek D objektumáról és a II. sz. telek В objektumáról van szó, amelyek teljes feltárására a kedvezőtlen ásatási feltételek miatt nem kerülhetett sor.183

Szentkirály kun falu feltárásán ugyancsak két gödöról került feltárásra. A továbbiakban ezt a két objektumot mutatom be, szemléltetve velük a gödörólak kutatásának lehetőségeit, módszereit, illetve az eredmények értékelhetőségét.

179 V. SZÉKELY György, 1990. 52.

180 TAKÁCS István, 1990.55.

181 SZABÓ István, 1975. 32.

182 FÉL Edit-HOFER Tamás, 1997. 121. utal rá archaikus jellegű, de recens gazdasági jelenség megfigyelésénél

183 SELMECZI László, 1992. 127.; SELMECZI L., 1974. (Ebben a cikkben a telkek összegző alaprajza)

84