Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
alapú volt, átmérője 220 cm, rézsűs szakasza is gödörólra utal. 123. objektuma ovális alapú volt, oldalai 4,08x2,96 m hosszúak. Az objektumok közös jellemzője az erősen döngölt padló, a kemence hiánya és a fekete betöltés. Leleteik terminus post quem datálják az objektumokat, amelyek másodlagosan szemétgödrök lehettek Az ásató a 62. és 65. objektumot tűzhely nélküli háznak tartja, a másik két objektumot nem tárgyalta cikkében részletesen. Ugyanennek az ásatási területnek egy másik szakaszán dolgozott V. Székely Gy., akinek a Hetényegyháza-Belsőnyír nevezetű lelőhelyén feltárt 88. objektumot (4,5x3,5 m) sorolnám a gödörólak közé a fent szempontok alapján.168 Az ásató az „egyéb objektumok” között tárgyalja, és elképzelhetőnek tartja, hogy az állattartással függ össze. Jellemző kitétel az ásatások értékelésénél, hogy a „településen jelentős állattartás volt”, ám sajnos az is jellemző, hogy ehhez a mondathoz nem kapcsolnak bizonyító objektumot. Ez történt Esztergom-Szentgyörgymezö Árpád-kori falu ásatásának közelmúltban publikált kiértékelésekor169 is, ahol a 72 bemutatott objektumok egyikét sem merte a feltáró régész, Lázár S. még feltételesen sem az állattartással összekapcsolni. Figyelemre méltó, hogy a 7. ház (=XXII./1.) leírásánál170 megjegyzi, a ház ÉNy-i oldalán, mintegy 70 cm széles, keményre taposott földpadlót lehetett megfigyelni, amelyen „szerves tartalmú fekete iszapréteg” volt. Mivel ez a réteg a házban máshol nem folytatódik, úgy gondolom, és ez tűnik ki az összesítő alaprajz vonatkozó részéből is, a ház egy korábbi épületet (istállót) vág. Az ásatásnak egy másik feltehetően állattartó objektuma volt a 26. gödör, amelynek feltűnő méretei (7,4x4,3 m) formája, a lakó- valamint a műhelyépületekre jellemző részletek hiánya egyaránt állattartásra utalnak. Csak másodlagos közlésből ismert Németh P. beregsurányi ásatásának egy -80 cm mély, 4x2 m alapterületű gödre, amelynek egyik oldala lejtős kiképzésű, alja pedig egyenetlenül taposott. A adatot publikáló Csiszár Á. szerint a gödör hizlalóverem volt.171 Csiszár Á. nem ír arról, hogy a gödör foltja mellett cölöplyukakat észleltek volna, és sem fotót, sem rajzot nem tesz közzé, Németh P. ásatási jelentésében pedig csak egy égetőkemencét említ a lelőhely (Beregsurány-42.) Árpád-kori fázisának bemutatásakor.172 Az értelmezéssel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy újkori (szabolcsi) analógiák azt mutatják, hogy a hizlalóvermek falazata körben mindenhol függőleges kiképzésű volt, amelybe nem bevezették, hanem belökték az 168 V SZÉKELY György, 1995. 169. 169 LÁZÁR Sarolta, 1998. 170 LÁZÁR Sarolta, 1998. 27. Véleményem szerint a 7.(XXII./1.) ház által vágott padlózat, és a betöltés egyaránt állattartó objektumra utal, nem lakóépületre. A „padka” rajza nem egyezik az 1989. és 1998. évi publikációkban, az első rajz csak a ház É-i oldalának közepéig vezeti, a második, pedig végig az E-i oldalon. Ez azonban az interpretációt nem zavarja, csak az esetleges későbbi rábontás irányát határozná meg a terület ásatója számára. 171 CSISZÁR Árpád, 1971.481. 172 AÉ 1968. (Régészeti kutatások az 1967. évben) 132. 82
