Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Pálóczi Horváth András: A késő középkori Szentkirály határhasználata és gazdálkodása

A határjárás a Kőrös faluból Alsóalpár faluba vezető nagy útnál - vagyis a fentiekben leírt, Budáról Szegedre vezető, Szentkirály és Mindszent birtokokat elválasztó országos főútnál - kezdődött, ahol a nevezett két szomszédos birtok, egy királyi föld és Kőrös hármas határt alkotott, és ott határjelet emeltek (1. határjel). Ezután az óramutató járásával megegyezően kelet felé haladva kerülték meg az adománybirtokot, melynek egyik része, Szentkirály azonos a mai Szentkirály község határával, másik része, Mindszent pedig a Kecskeméthez tartozó Borbás pusztával. A határjárás kezdőpontjától északkelet felé nagy távolságot megtéve eljutottak egy olyan dombig, amelyet köznyelven ’halom’-nak {holm) neveznek, ott, ahol a birtok Örsed {Wrsed) possessio-val határos, s ezen a halmon két határjelet emeltek földből (2. határjel). Örsed azonosítható a mai Nagykőrös Esed pusztájával, a kérdéses halom pedig a Szentkirály északi szögletében álló Kenyérváró halommal. Innen kelet felé

2. térkép: Szentkirály puszta ÉNy-i része az I. katonai felmérésen (Coll. XVII. Sectio XXV.)

55