Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Vályi Katalin: Ember és környezet Szermonostor fénykorában
Az egyetlen igazán jó összehasonlítási alapot az időben és térben egyaránt Szertől távol lévő Szent Gallen-i kolostor kertje nyújtja, amely részletes, teljes betekintést ad a középkori kolostorok magasan fejlett gazdálkodásába. A 9. század első feléből származó kolostor-tervrajzon a különböző funkciójú épületek alaprajzán túl aprólékos képet kaphatunk a kolostorhoz tartozó kerteken belül az egyes ágyúsokba kerülő veteményékről, növényekről is.” A Sankt Gallen-i kolostor kertjében termesztett növények: gyümölcs veteményes kert gyógynövény alma articsóka retek édeskömény berkenye édeskömény saláta görögszéna birsalma fokhagyma turbolya iris dió hagyma zeller kömény füge kapor lestyán gesztenye káposzta liliom körte koriander menta mandula mák rozmaring mogyoró mogyoróhagyma rózsák őszibarack paszternák ruta szeder petrezselyem zsálya szilva póréhagyma zsázsa Ez a tervrajz nem egy létező kolostort és annak a kertjeit ábrázolja, hanem egy megvalósításra javasolt, ideális kolostorterv, ami viszont éppen ezért valamennyi ismert, használt vagy célként kitűzhető, megvalósítható elemét tartalmazza a középkori kolostorok életének. Az ábrázolt kolostorkertben 12 féle gyümölcsfa, a veteményes kertben pedig 16 féle haszonnövény termesztése volt ajánlott, azaz szokásos. De az orvosok háza mellett külön gyógynövénykert is létezett, benne 12 féle gyógynövénnyel. A Szent Gallen-i terv tehát az ideális növénytermesztési ajánlás a középkori kolostorok számára, ami azonban nem állhatott távol a valóságtól. Hogy ebből mennyi valósult meg a magyarországi viszonyok között, arra nézve sajnos, nagyon szűkösek az információink. Az eddigi feltárások leletei ezen a téren bizonyos, hogy nem tükrözik az egykori teljes kolostori gazdálkodást. A növényi leletek fontosságát csak a legutóbbi időkben ismerte fel a régészet, és még a leggondosabb feltárásokon is számos technikai nehézségbe ütközik azok megmentése. A mindezek ellenére megmentett leletek további sorsa is bizonytalan, hiszen nagyon kevés szakember áll a rendelkezésünkre azok szakszerű feldolgozásához. Ennyit lehet dióhéjban elmondani az előzetes eredményekről. Nincs adatunk még a makrogerinces maradványokról, a faszénmaradványok alig 20%-a vizsgált, a többi meghatározása még folyamatban van, akárcsak a magvak nagyobb része is. A felsorolt részeredmények mégis kirajzolnak már egy rendkívül gazdag környezetet, amely már a tudatos, sokrétű emberi tevékenység eredménye, de ugyanakkor a 52 52 52 W. HORN-E. BORN: The Plan of St. Gall. I-III. London, 1979. 49
