Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Vályi Katalin: Ember és környezet Szermonostor fénykorában
halfogyasztás kötődhet, pl. vallási jellegű szokáshoz (pl. böjt), vagy halrajzáshoz, halíváshoz is. 7. Érdekes, sokrétű eredményeket ígérnek a növényi magvak előzetes vizsgálatai is. Növénymagvak a szeri kútból magyar név latin név előfordulása felhasználása cseresznye Cerasus avium szórványos gyümölcs dió, közönséges Juglans regia ritka táplálkozás, olajpréselés galagonya Crataegus sp. szórványos gyógyászat gyékény Typha ritka textil vagy tömedékanyag kökény Prunus spinosa szórványos gyógyászat, gyümölcs mogyoró, közönséges Coryllus avellana ritka táplálkozás, olajpréselés őszibarack Persica vulgaris több tucat gyümölcs sárgadinnye Cucumis melo szórványos gyümölcs súlyom, termés Rapa natans több tucat táplálkozás szilva Prunus domestica szórványos gyümölcs A kútból előkerült növényi magvak közül elsősorban a Duna-Tisza közén megfigyelhető szubmediterrán éghajlathoz leginkább alkalmazkodó, a karbonátos, homokos talajon jól és haszonnal termeszthető csonthéjas gyümölcsöket (barack, cseresznye, meggy, szilva) sikerült kimutatni. A laza, homokos talajt kedvelő növények (így a dinnye) azt jelzik, hogy a terület hasznosítására leginkább alkalmas haszonnövények kiválasztása már ekkor megtörtént. A galagonya és a kökény magvak véletlenül is belekerülhettek az üledékbe, de ezt a két növényt korábban gyógynövényként gyűjtötték szív és emésztési problémák gyógyítására. A gyékénymaradványok tanúskodnak a gyékény sokoldalú felhasználásáról: textiltől kezdve szőnyegek, kosarak, lábbelik stb. készítésére volt alkalmas. A súlyom termését pedig, még századunk hatvanas éveiben is főzve fogyasztották a Felső-Tiszavidéken, igen kellemes, a sült szelídgesztenyére emlékeztető íze miatt a gyerekek egyik kedvenc csemegéje volt. A növényi magvak által így kirajzolódó, sokszínű képet a dió és a mogyoró egészíti még ki. A növényi magvak alapján tehát a kút környékén sokoldalú és fejlett gyümölcskultúra virágzott, ami tudatos és kiemelkedő jelentőségű növényi termesztő központ létezését bizonyítja a területen. Az előzetes vizsgálatok eredményeiből azonban sajnos nem származnak adatok a Szeren termesztett gabonafélékre és gyomnövényeikre, a konyhakerti növényekre, az olaj- és rostnövényekre, valamint a gyógynövényekre nézve sem. Árpád-kori és középkori településekről ritka, de annál értékesebb adatokkal rendelkezünk a gyümölcsfogyasztás, illetve a gyümölcstermesztés múltjára nézve. Kiemelkedő jelentőségűek közülük a feltáró régész által a 10-13. századra keltezett Fonyód-Bélatelep településén előkerült növényi leletek, melyek között alma, cse47
