Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
A földművelé folklórja - Ujváry Zoltán: Az agrárkultusz elemei az alföldi néphagyományban
ték. erre az alkalomra a rétes rendszerint már új lisztből készült. A takaró rétessel való megvendégeléskor az aratók beszámoltak a gazdának a keresztek számáról és megbeszélték a további munkát. A takaró rétes készítéséhez szükséges új liszthez úgy jutottak, hogy a cséplés megkezdése előtt, többnyire már az aratás első napjaiban, öt-hat kereszt búzát elvittek őrölni a malomba. Az új lisztből a gazdaasszony föltétlenül sütött kalácsot is, ún. dúcot, ablakost és túróst vagy lekváros bélest. Az aratásvégi hagyományos ételhez kapcsolódott Mesterszálláson (Szolnok m.) a dubik kalácsok kiosztása az aratók között. Ebből a kalácsból egy-egy elérte az öt kilót. A kalács tésztáját összefonták és egymásra felhajtogatták.787 Nádudvaron (Hajdú-Bihar m.) a cséplés befejezésekor a gazdaasszony egy egész kemencével sütött dúc kalácsot és túrós bélest. A kalácsokat a cséplő munkások között szétosztották.788 Az új búzából készített első kenyér kultikus vonatkozását mutatja az a Szeged környéki szokás, amely szerint az új kenyérből a koldusnak is juttattak. Ennek a kenyérnek a neve: kolduscipó.789 A kenyér kultikus szerepe a vetési rítusokban az elmondottak nyomán jól megfigyelhető. Annak a kérdésnek a megállapítása, hogy vajon időben milyen mélyre nyúlik vissza a magyar hagyományban, pontos választ nem adhatunk. A rokon népek és általában az európai népek hagyományának tanulsága szerint minden kétséget kizáróan olyan rítussal állunk szemben, amely föltétlenül az agrárkultusz hiedelemkörének első rétegéhez tartozik. A rítussal kapcsolatos módosulások, kombinációk néhány példában szépen kitűntek. A keresztény motívumok jól leválaszthatók. A kenyérrel való rítus tartozhatott az áldozati jellegű szertartások közé s onnan vonódhatott át a vetés, a szántás szokáskörébe. Az agrárkultusz gazdag hagyományainak példáit bőséggel sorolhatnánk.790 Az anyag számos kutatási kérdést vet fel. Fontos annak a hangsúlyozása, hogy a rítusok feltételezett arche-formái a magyar földművelés s általában a magyar kultúra fejlődése során különbözőképpen módosultak, variálódtak. Meggyőződhettünk egyrészt arról, hogy az agrárszokások jelentékeny része a legösszetettebb formákban is megőrizte a rítus egykori funkcionális alapelemét, másrészt éppen a magyar agrárkultusz rítusainak az európainál igen gyakran sokkal egyszerűbb formái a hiedelmek régebbi rétegének megmaradásáról tanúskodnak. 787 SZENDREY Zs., 1929. 196. 788 BALÁZS L., 1965.56. 789 BÁLINT S., 1957. II 617.; BÁLINT S. 1965. 254. 790UJVÁRY Z., 1969. 400
