Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - H. Bathó Edit: A szőlőtermesztés múltja a Jászságban
Berény 1713-ban bor akóban mérve (1 akó=54,30 1) 1.058 ? 1789-ben bor cseberben mérve (1 cseber= 42,5 1) 4.411 AlsószentgyörgyApáti 22 2.363 Árokszállás-1.363 Dósa-481 Felsőszentgyörgy-907 Fényszaru 83 1.786 Jákóhalma-787 Kisér 16 2.559 LadányMihálytelek-190 Összesen: 1.179 akó=64.019,7 liter 14.847 cseber=630.997,5 liter A szőlőtermesztés fellendülése és hanyatlása А XVIII. század végén és а XIX. század elején tovább gyarapodik a szőlők területe a Jászságban. 1799-ben Bedekovich Lőrinc leírja, hogy Kisér „jó kerti szőlőkkel ditsekedik, ” (3. sz. térkép) de Árokszállás „nem régen ültetett szőlője sem megvetendő. ” Apátinak is „vagyon jó szölleje”, de Ladány „szőlők nélkül vagyon’’. Felsőszentgyörgynek „ bora kevés terem, hanem az úgy nevezett Tábor álláson kezdett szellőhöz nagy reménység vagyon.” Jászberénynél megjegyzi, hogy „...van két szölleje, a' hol közönséges kerti borok, de gyümölcsök jól termenek. A' Zagyva mentén a' külső Malomiul fogva egészen a' szőlők végezetéig jó füzes és topolya erdeje van. ”730 731 732 Kitaibel Pál híres botanikus 1795 és 1810 között, magyarországi felfedező útjai alkalmával két ízben is átutazott a Jászságon. Jegyzeteiben a következőket írja: Itt még a síkon is szőlőskertek vágynak, amellyek úgy tele vannak gyümölcsfákkal, hogy inkább gyümölcsös kertekhez hasonlatosak. .Az itteni borok savanyúak... ”711 A szőlőskertek nagy része ekkor még fekete földön volt. 1807 tavaszán azonban Jászberény körül elterülő haszontalan, homokos legelő egy részét dűlőkre osztották, az egészet körülárkolták és beültették szőlővel. Ekkor telepítették a berényi gazdák a város külterületén - a Nagykáta felé kivezető főút jobb oldalán - a Neszűri szőlőt, 732 amely mind a mai napig szőlőskertként funkcionál. (4. sz. Térkép) 730 TÓTH János, 1976. 27-55. 731 BUSCHMANN Ferenc, 1993. 110-111. 732 BLÉNESSY János, 1937. 135. A „Neszűr” hatámévnek két népi magyarázata is tartja magát Jászberényben. Az egyik feltételezés szerint a „ne szűrj!” kifejezésből kapta a nevét. A régi öregek emlékezete szerint gyakran mondogatták a gazdák egymásnak, hogy „Ne szűrjé, hanem add el a szőlőt, mer a török úgyis eviszi.” A másik magyarázat szerint, gyakran olyan kevés és silány volt a termés, hogy ezt mondták egymásnak a gazdák: „No, bizony komám, te ebből nem szűrsz!” 371
