Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - Csoma Zsigmond: Bolgárkertészet az Alföldön

propagálását célozta. A mintatelep 1911-ig sikeresen működött.591 Bolgár rendszerben termelő tanyás zöldségesekről is tudunk, akik az Alföldön dolgoztak és a környező száraz kertektől a kútvíz-öntözéses melegágy-és korai palántázás alkalmazásával tértek el.592 Ők voltak a homok meghódítói. 1850-ben Mattyban (Baranya megye) 26 kh-on 50 vállalkozóval, majd Nezsideren (Moson megye) 200 kh-on 316 vállalkozóval, Kecskeméten 65 kh-on 65 vállalkozóval alakult bolgár módszer szerint dolgozó kertészet, de a területek kicsinysége miatt sem az olcsó bolgár rendszerű öntözés, sem a jellegzetes bolgárkertész munkatársulás nem valósult meg ezeken, így ezek nem tekinthetők igazi bolgár rendszerű kertészeti telepeknek. A valóban első telep 1865- ben Nagy-Becskereken 68 kh területen 9 vállalkozó összeállásával alakult meg. Ócsán 1900-ban 7 kh-on alapított ilyen telepet egy vállalkozó. Révész István javaslatai alapján Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felkarolta ezt a termesztési módot, és állami telepeket létesített. A miniszteri bársonyszékben utóda, Serényi Béla ugyancsak kiemelten foglalkozott a bolgárkertészetek ügyével, ő már a statisztikai összeírásukat is elrendelte. A miniszter egyben a bolgár zöldségtermesztési rendszer hibáinak a kiküszöbölését is célul tűzte ki, a szakemberek előtt.593 Siófok mellett, Kilitiben 30 kh, Nagyvárad mellett 32 kh nagyságú bolgárkertészetet létesítettek a környékbeli magyar parasztokkal. A földet a kertészkedni kívánó parasztok adták, a felszerelésről, a vezető bolgárkertész fizetéséről az állam gondoskodott. A minisztérium több várossal, így pl. Budapesttel, Debrecennel is folytatott tárgyalásokat hasonló jellegű kertészetek létesítéséről.594 A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával századunk elején Szeged létesített bolgár rendszerű kertészetet. A 30 holdas telepet itt is, mint Siófokon, Debrecenben és Nagyváradon is, a város és az állam közös erőfeszítéssel hívta létre és tartotta fenn. A magyar telepek közül a legnagyobb a Budapest székesfőváros körüli 500 kh-nyi, 1913-ban alapított kertészet volt.

1913-ban a városi élelmiszer-közellátók körében kisebb riadalom is támadt, mert a bolgár-szerb háború kitörésekor a bolgárkertészek nagy része hadba vonulva elhagyta Magyarországot. A bolgár termesztési módszerek elsajátítására irányuló állami erőfeszítések eredménye akkor mutatkozott meg, amikor a bolgárkertészeket a Balkán-háború idején hazahívták. Csakis ennek eredménye lehetett az, hogy 1912- 13-ban a magyar kézen levő bolgár rendszerű kertészetek száma 128 %-kal emelkedett, a bolgárok kezén levő pedig 25,5%-kal csökkent. A bolgár rendszerű kertészeteknek árcsökkentő hatása is volt. A Balaton mellett a 20. század első évtizedeiben a paradicsom kilónkénti árát 1-1,2 koronáról 10-20 fillérre, a káposztafejek árát 30- 40 fillérről 6-7 fillérre nyomta le a bolgár termékek ára. A főváros 500 kh-as és az állam nagytétényi 100 kh-as bolgár rendszerű zöldségtelepei szintén árcsökkentő hatásúak voltak Budapesten. Az 1910-es években már Csongrád, Tapolca, Kevermes, Miskolc, Révfülöp, Bihar, Szentjános, Nagytétény, Győr közelében, határában is működtek állami bolgár rendszerű kertészetek.

591 PALOV J. 1985. 77.

592 FÜR L. 1983.228- 231.

593 RÉVÉSZ, 1915. 5.

594 Mezőgazdasági Szemle. 1913. 98- 100.

313