Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Bagi Gábor: A II. József-féle kataszteri felmérés eredményei a Jászkun Kerületben
tatható, hogy a közösségi földeken a termés és a vetőmag hányadosa magasabb volt, mint a privátus vetéseken. A gazdálkodás egészén belül a döntő a redemptus gazdaságok termelése volt. (3. táblázat.) Láthatóan nem volt túlságosan jelentős a hasonlított növények, feltehetően zömmel a kukorica, kender, a hüvelyesek és a köles mennyisége. A pozsonyi mérőnyi vetésterület nagysága - mint azt az előzőekben láttuk - településenként változott, s 1 katasztrális hold nagyjából 2-2,5 mérős földdel egyezett.519 520 A földterület művelési ágak szerinti megoszlása több sajátosságot is mutat. (4. táblázat.) Az összeírt 675.249 katasztrális hold területnek mintegy negyede esett a Jászságra, kb. 20%-a a Nagykunságra, s közel 55%-a a Kiskunságra. Az 1786-os népszámlálási adatok figyelembe vételével a Jászság volt a legsűrűbben lakott, s a Kiskunság népsűrűsége volt a legkisebb. A Jászság és a Kiskunság szántóterülete közel azonos népesség (36.272 és 30.503 fő) mellett nagyjából megegyezett (68.863 és 66.005 katasztrális hold), a Nagykunságé viszont ettől lényegesen elmarad (25.427 fő és 41.828 katasztrális hold).5211 A Jászkun Kerület egész területét tekintve a szántók alig 26%-ot tettek ki, ám ezen belül a három tájegység között jelentős eltérések voltak. A Jászság 40, valamint a Nagykunság 30%-os részesedése jelentősen felülmúlta a Kiskunság alig 18%-nyi szántóterületét. A rétek kerületi átlaga 16,2% volt, de ezen belül a Jászság 22,8, a Nagykunság pedig 6,7%-os aránya a két végletet jelentette. A Kiskunságban a hármas kerületi átlag volt a jellemző. A legelők a Jászkun Kerület földterületének több mint felét tették ki (53,7%), ám a Jászság alig 32,5%-os aránya a Nagykunság 54,9, főképp pedig a Kiskunság 63%-os értékétől jócskán elmaradt. A kertterület 2,7%-os átlaga jellemzőnek tekinthető, ám néhány esetben (Ladány, Kisér; Kisújszállás, Madaras, Szentmárton; Fülöpszállás) feltűnő, hogy igen jelentős kertterületet tüntetnek fel. Ennek okát talán a szálláskertes rendszerben adhatjuk meg. Az alig 1%-nyi szőlőterület több mint fele a Kiskunságra (főképp Halasra) esett, amely a Kerületek egészén belül később is megőrizte vezető szerepét. Szőlőt a jászsági Ladány és Alsószentgyörgy kivételével mindenütt termesztettek.521 Az erdők még a szőlőknél is kisebb területre terjedtek ki, noha a jászsági Dósa kivételével mindenütt előfordult, nem utolsó sorban a felsőbb hatóságok által 1780-tól beindított erdőtelepítések eredményeként. A fahiány azonban az alföldi helyzethez hasonlóan általánosnak mondható. A Jászkun Kerület területének földművelési ágak szerinti megoszlásából kitűnik, hogy a földterületek zömét még a rét és a legelő tette ki, ami az állattartás, illetve tenyésztés vezető szerepét mutatta. Ugyanakkor elmondható, hogy a Jászság gazdálkodásában a földművelés a kerületi átlagnál mindenképp jelentősebb szerepet játszott. A két Kunság átlagai viszont a kerületihez viszonyítva már nem mutattak nagyobb eltérést, ami talán az állattartásnak az itteni nagyobb súlyára utal. A rétek, legelők és a kertek hozamát szénában és sarjában adták meg. (5. táblázat.) A Jászkun Kerületben összesen 24.191.515 bécsi mázsányi termést vettek 519 Lásd ezzel kapcsolatban BOGDÁN István munkáját! 520 DÁNYI Dezső - DÁVID Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás. (1784-1787). Budapest, 1960. 64-65. 521 Ez figyelhető meg 1828-ban is. E helyeken a szőlőt a szilvások helyettesítették. 251
