Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Bagi Gábor: A II. József-féle kataszteri felmérés eredményei a Jászkun Kerületben
töltötték ki — a tavak és a dohányvetések jövedelme. Az összeírok által minden esetben használt pénzegység a rajnai forint és a krajcár volt (1 rajnai forint = 60 krajcár = 1 magyar forint és 20 dénár = 120 dénár), igaz időnként töredék krajcárral is számoltak. Az első oldal alján tüntették fel vetésterületet a négy fő gabonanövénybe - búza, rozs, árpa, zab - átszámítva. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy minden termesztett szántóföldi növény (pl. köles, répa, bab, borsó, kukorica, kender, burgonya stb.) vetésterületét — bonyolult átszámítással, parifikálással - haszna alapján az említett gabonafajták vetésterületéhez hasonlították. Azt ugyan mind a négy növénynél feltüntették, hogy mennyi volt a valós és a hasonlított vetés, ám az már jórészt ismeretlen, hogy az egyes növényféléket milyen meggondolásból milyen gabonafajtához hasonlították.515 A vetésterületnél két kategóriát különböztettek meg, urasági és magánföldeket. Az úrbéres vidékeken a nemesi birtokokat jelölő urasági földek kategóriáját a Jászkun Kerületben a közösségek gazdálkodására lefoglalt területekre vonatkoztatták, míg a magán (privátus) jellegűek a redemptus birtokosok földjeit tartalmazták.516 A gabonavetés nagyságát pozsonyi mérőben (1 mérős vetésterület = 700-800 négyszögöl) adták meg. A második-harmadik oldalon a határterület és terményei részletes kimutatása szerepelt. Mindkét szempontból különválasztották a közösségek tanácsi gazdálkodására fenntartott területet, valamint a lakosok földjeit, illetve azok termését. A települések határának művelési ágak szerinti megoszlása a lapalji összesítésekben a szántók, rétek, erdők és szőlők területét adta meg katasztrális holdban (1600 négyszögöl), de egy részletesebb, a szántók és rétek esetében több kategóriát is tartalmazó kimutatás alapján. A szántókhoz a valóságos szántókat, szállásföldeket és pallagföldeket sorolták, noha nem rögzítették, hogy e kategóriákat konkrétan milyen szempontok alapján különböztették meg egymástól. Szállásföldet és pallagföldet egyaránt említenek Árokszálláson és Szabadszálláson, csak szállásföldet Berényben, Apátin, Mihálytelken, s valamennyi nagykun településen, míg csak pallagföldet Ladányon, Alsószentgyörgyön, Kiséren, Majsán, Halason, Fülöpszálláson, Félegyházán és Dorozsmán. A szállásföld és pallagföld meghatározása ugyan más, korabeli forrásokból ismert, ám számos olyan településnél is felfedezhető ezek megnevezése, ahol korábban nem említik. A szántók mellett adták meg az adott területek három éves (1787, 1788, 1789) gabonatermését a négy alap gabonanövény alapján (elkülönítve a valóságos és a hasonlított termést). Ezek alapján számolták ki az éves átlagot, valamint az 1 katasztrális holdra eső átlagtermést, hogy pontos, a valós viszonyoknak megfelelő értéket kapjanak. A gabonatermést pozsonyi mérőben (1 pozsonyi mérő = 51- 63 liter = 40-46,5 kilogramm) adták meg, ami nehézzé teszi a súlymértékre való átszámítást.517 515 Apátin pl. a kukoricát és a kendert az árpához parifikálták. FODOR F., 1942. 291. 516 Fodor Ferenc szerint az urasági földek a nemesek földjeivel egyeztek, ami teljes tévedés. FODOR F„ 1942.293. 517 A mértékegységeknél Bogdán István munkáját (Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Budapest, 1991.) használtuk, mely sok esetben a kataszteri felmérés jászkunsági mértékeivel is részletesen foglalkozik. 249
