Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban
о FELÜLETEK 5. ábra: Egyszerű füstölő és néprajzi párhuzama Amellett, hogy a tüzelőgödör-funkciót teljesen nem vetjük el, úgy gondoljuk, hogy értelmezésükben figyelembe kell venni, hogy füstölőként vagy aszalóként is alkalmazhatták őket. Két változatuk került elő mindhárom területen, melyet lakóhely céljaira is használtak. A kerekgödrös füstölők kisméretű, általában kb. 1 m átmérőjű, 60 cm mély gödrök, melyeket a földfelszínen a füstölni(aszalni) valóval teli edénnyel (kosárral) zártak. A nyolcasalakú-gödrös füstölők kb. 1,5 m átmérőjűek voltak, nagyobb gödrük lxl m, a kisebb 50x50 cm volt. A néprajzi párhuzamos alapján a nagyobbat zárhatták a fíistölni(aszalni) valóval, a kisebből nyúlt a nagyobb alá a meggyújtott fahasáb. Tekintettel arra, hogy régészeti módszerekkel az egykori objektumoknak lényegében csak a humuszréteg alatti része fogható meg, e fenti füstölők pontos alakja ma már nem rekonstruálható. Mint a lakóhelyek ismertetésénél látható volt, az egyes falurészek egymáshoz való időbeli viszonyát egyelőre nem tudjuk tisztázni. Ha a házak szerkezetét nézzük, akkor akár egykorúnak is mondhatók az 1. 2. és 3. részben leírt települések. Ha a lakóhelyek szerkezetét, akkor hasonló az 1. 2. és 4. falu vagy házcsoport. Ha valamiféle klimatikus viszonyokat veszünk alapul, akkor a nagy, V alakú vízgyűjtő árkok alapján legkorábbiak (egykorúak?) az 1. és 2. pontban tárgyaltak, az előkerült leletanyag összetétele alapján viszont a 4. falu a terület legkésőbbi településrésze. E falvak (házcsoportok?) abban megegyeznek, hogy házakból és a közvetlen környékükön levő kevés vermes-, túlnyomórészt hulladékgödrökből továbbá - általában - a közösen használt szabadtéri kemencékből és füstölőkből állnak, valamint - ha a később e célra átalakított egykori lakóházakat nem nézzük, - hiányzanak az állattartás építményei. 24
