Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Balla László: Termesztett gabonafajták a XX. században
nincs ideje megismételni, újrapróbálni amit elrontott, mert a nemesítéshez egy emberöltő is rövid idő. Ennek illusztrálására bemutatom a legújabb, negyedik generációs Mv fajták közül a legelterjedtebb az Mv Magdaléna előállításának a folyamatát. Nemesítési ideje 24 év (2. ábra). 2. ábra: Az MV Magdaléna születése 1972 TP 114-65 XMv3 Mir.808 X Olsen’s dwarf 1973 Fi F, 1974 f2 f2 1975 F2 X F2 (fitotron I.) 1975 F, 1976 f2 1977 F3 1978 f4 1979 f5 1980 f6 1981 f7 1982 f8 1983 F, Jub.50XF.29 1984 (Jub50 X F.29) Fi X Fio= MvMa 1985 F, 1986 f2 1987 F3 1988 f4 1989 f5 1990 f6 1991 F7 1992 Fa 1993 f9 Állami fajtavizsgálat 1994 Fio Állami fajtavizsgálat 1995 F„ Állami fajtavizsgálat 1996 Állami minősítés éve Összefoglalás A 20. században kialakult a tudományos búzanemesítés, amely jelentős genetikai haladást eredményezett több agronómiái tulajdonságban. Jelentősen fejlődött a fajták genetikai termőképessége, szem-szalma aránya, rövidült és szilárdult a szára, javult a gépi arathatósága, fejlődött a biotikus és abiotikus stresszrezisztenciája. Megkezdődött a régi magyar búza minőségének a restaurációja. Mindez párosulhatott a termeléstechnológia fejlesztésével, aminek eredménye az országos átlagtermés növekedése 1,2-1,5 tonnáról 5,0-5,4 tonnára. A fajták genetikai termőképessége Magyarországon is elérte a 13-14 tonnát hektáronként. Az országos átlagtermés növekedése folyamatos volt egészen 1991-ig. A 3. ábrán bemutatom az ötéves átlagtermések növekedését és azokat a fajtákat, amelyek hozzájá233
