Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Balla László: Termesztett gabonafajták a XX. században
13. táblázat: MvMa származékok minőségi adatai (OMMI) Fajta Sikér Far. érték Mv Emma 35,4 70,5 Mv Magdaléna 35,0 63,1 Mv Magvas 29,0 67,9 Mv Csárdás 34,2 65,0 Mv Palotás 32,4 91,0 Mv Emese 29,0 83,6 Szeretnék még említést tenni az Mv búzák télállóságáról. Említettem, hogy az 1962/63 és az 1963/64-es télen a nem télálló olasz búzákra alapozott nemesítési anyag gyakorlatilag megsemmisült. Ez arra késztetett minket, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a fajták, fajtajelöltek fagy- és télállóságára. Ezért ezt figyelembe vettük a keresztezési partnerek kijelölésénél és a bejelentés előtt valamennyi fajtajelöltet megvizsgáltunk a fito trónban a Raj ki Erna által kidolgozott fagyasztási eljárással. Az eredmény nem is maradt el. Már az 1980-as években a legtöbb Mv fajta kiváló volt és szignifikánsan felülmúlta a déli származású fajtákat. Ez is egyik megnyilvánulása a genetikai haladásnak. Ha a búzanemesítés genetikai haladásáról beszélünk Magyarországon meg kell említeni a Gabonatermesztési Kutatóintézetet Szegeden. Jóllehet Szegedre került a kompolti, a bánkúti és a karcagi program az 1960-as évek elején, áttételesen még a fertődi is, számottevő genetikai haladást csak a GK Öthalom előállításával 1985 után értek el (nemesítő: Erdei Péter). Ezt követte a GK Zombor és az utóbbi években minősítettek. Nem tekintem feladatomnak a szegedi programok részletes értékelését, de kötelességemnek tartom annak elismerését, hogy termőképességben már felzárkóztak és, hogy a termés mellett a rezisztenciára nemesítésben és a minőség fejlesztésében is egyre jobb eredményeket érnek el. Ha ezt a fagyállósággal is tudják párosítani, akkor a vetésterületük is megnövekszik majd. Az OMMI kimutatása szerint mostanában általában 12 fajta foglalja el a búza vetésterület 70-80%-át. Az 1999. évi adatok szerint az Mv búzák részaránya a vetőmagszaporításban 39,6%, a szegedieké 19,6%, az egyéb, ami jórészt Jubilejnaja 50 8,6%. A fennmaradó 32,2%-on a kevésbé elterjedt fajtákat szaporították, közöttük szegedieket és martonvásáriakat is, ami újabb 10%-ot tehet ki mindkét intézetnek. Az adatok szerint terjed a GK Zugoly, a GK Kalász és a GK Élet is. Javítja a lehetőségüket az a tény, hogy Martonvásár 1996-ban megszüntette öt korábban nagy területen vetett fajta szaporítását (Mv 16, Mv 19, Mv 15, Mv 21, Mv 25), aminek következtében az Mv búzák részaránya az 1998. évi 44%-ról 39,6%-ra csökkent. Helyüket jórészt a szegediek foglalták el (14. táblázat). 14. táblázat: Őszi búza fajtaarányok az OMMI vetömugszuporítása szerint (1993-1999) Fajták 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Martonvásári 38,2 42,2 37,3 35,1 40,4 44,0 39,6 Szegedi 15,5 17,1 21,1 14,1 17,9 16,5 19,6 Egyéb 17,7 20,7 20,6 16,5 12,7 7,9 8,6 Összesen: 71,4 80,0 79,0 65,7 71,0 68,4 67,8 230
