Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Termesztett növények - Surányi Dezső: Az alföldi gyümölcskultúra ökológiai és történeti gyökerei

földéhséget is fokozta. A demográfiai hatások elhárítását tudta részben szolgálni a Tisza-szabályozás, részben - tegyük hozzá — a kivándorlás505.

Az Alföld, mint flóravidék valóban teljesen átalakult, hozzá talán leginkább Anglia hasonlítható a változásokat illetően. Ugyanis a Magyar Alföld a pusztai tölgyesek klimax területébe esik. Valójában tehát nincs bizonyíték arra, hogy eredetileg fátlan pusztaság lett volna. A késői neolitikum és a bronzkor faszén maradványai tölgy, nyír, fűz, nyár, kőris stb. leletek. Az Alföld középső részén is a pusztába átmenő erdőöv, az orosz erdős sztyepp klímájának felel meg. Az ártereken (a töredékére zsugorítottakon is) mindig éltek mocsári (kocsányos) tölgyek. A homoktalajok is alkalmasak számukra, de a nyári aszályok a magvak kelését és a csíranövények fejlődését akadályozzák. A fátlan szikesek jórészt a lecsapolások és az erdőirtás nyomán keletkeztek. A régmúltban tehát az erdős, mocsaras, lápos helyek váltakoztak füves pusztaságokkal. Kezdeti erdőirtás a paleolitikumtól, legeltetés erdőben rontották az erdők vitalitását, amit a honra lelt magyarok vadászszenvedélyük miatt nem is nagyon folytattak tovább. A legnagyobb pusztulás a török korban következett be, a nagy faigény, háborús szükségletek, s a nagy klímaváltozások nagy veszélyt hoztak az Alföldre. Az Alföld egyik szimbólumának tartott Hortobágyon a szikes puszta helyén erdővel körülvett, mocsaras területek és virágzó falvak állottak5“...

Ma a honos 1.500 növényfajból 400 faj a kultúrával terjedő gyomféle. A maradványerdők, a művelésből kimaradt földcsíkok, utak, rézsűk, sőt temetők, valamint löszös, homok lés szikes területek a természeti ritkaságok termő-és élőhelyei. A 9/10 részben kultúrtájjá változott Magyar Alföldön mégis meg lehet találni az emberi szükségletek, az esztétikus és ökológiailag kezelhető tájban egy olyan mezőgazdasági termelésnek a lehetőségét, amely a Magyar Alföld értékcsökkenését is szolgálja. A honos és meghonosodott gyümölcs-és szőlő fajok-fajták új alakjainak, mutánsainak, bevált fajtáinak megőrzése ezt az értékmentést szolgálja, miközben tájértéket is képez. Akkor ismét meglesz az értelme s feladata a földrajzi leírásnak, a Magyar Alföld mint táj individualitásának kidomborítására, keresve a különböző táj faktorokat, hogy a különböző jelenségek és erők miként érvényesülnek adott termesztő-és termőkörzetben507.

505 PUSKÁS J. 1982. Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940.

506 JÁVORKA S. 1948. Viruló természet (A növények világa), 127-130. o.

507 TELEKI P. 1996. A földrajzi gondolat története, 139. o.

213