Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Termesztett növények - Surányi Dezső: Az alföldi gyümölcskultúra ökológiai és történeti gyökerei

Sajó 24, a Hármas-Körös 35 és a Maros 27%-kal a folyó vízellátási területét. Nagyon sajátos az egyes folyók vízgyüjtéjének legmagasabb pontjai: Szamos 2305 m, Sajó 1943 m, Körösök 1849 m, Maros 2511 és a Fehér-és Fekete-Tisza 2058 m443. A vízgyűjtőről elfolyó vízmennyiség 25,4 md. m3, s a szállított és lebegtetett anyag mennyisége pedig 10-11 mo. m1 iszap a torkolati részen444. Szegednél a Tisza átlagos vízhozama 820 nfVs, ugyanez a Duna esetében Budapestnél 6. 450 m3/s, a folyó vízgyűjtő területe 805,9 ezer km2 s a Duna hossza pedig 2.850 km445. A Tisza vízgyűjtőjén, a hegyvidéken 50%-os volt az erdősültség, a síkságon mindössze 26 %, így a Tiszának és mellékfolyóinak a vízjárása nagyon csapadékfüggő446.

A kritikus időszakok gyakorisága ezért visszatérő és sok esetben árvíz-katasztrófához vezető helyzetet teremtett a folyó mentén. A Tisza talán a földrész legszabályosabb meandered alakította ki, a kijáratok feltöltödésével padok, un. malágyok, majd morotvák születtek447. Sarlószerü erdőfoltok képződtek, s a kanyarulatok belső oldalán az ormokat, a zugokat az erózió folyamatosan elbontotta. S enyhe lejtésű magaspart által határolt völgytalp fejlődött ki448 449. Emiatt a Tisza szabályozása már a jóval korábban felmerült elképzelés volt, így a káros kiöntések problémáival 1618- ban foglalkoztak a vármegyék. A XVII. században pedig már egész konkrét formában merült fel a gátépítések gondolata. 1840-ben 792 km védtöltést építettek, amivel 333 ezer ha terület mentesült a kiöntésektől, sőt 184 ezer ha-t pedig lecsapoltak: a mezőgazdaság kb. 530 ezer hektárt hódított el az elemektől... Már ezek jelentős természetformáló munkálatoknak tekinthetők444. A nevezetes abádszalóki munkálatokat megelőzően már a Bánátban és Bácskában is dolgoztak vízmémökök (1728)450 451, s csak ezután következett a Mirhó-fok elzárása lett Abádszalóknál 1754-ben151. A korábbi századok katonai-politikai körülményei, a gazdaság szétziláltsága, a káros klimatikus változások452, a vízimalmok nagy száma, a jobbágytelkek terheinek növekedése a török hódoltság idején mocsarasodást idézett elő. Hogy majd a Szemye-, a Szenna-, Blatta-mocsár, s az Ecsedi-láp és a Sárrét világát épp a Vásárhelyi-Széchenyi folyószabályozási elképzelés megvalósítása változtassa ismét meg453.

A Tisza árvizei ugyanis 854 települést érintettek454, „évszázadokon át erdőirtás és legeltetés következtében a hegyvidékről az eső és a hóié egyre emelkedő árvízszintet okozott”455, e vízrendezések kiterjedtek később az egész országra: Károlyi Antal

443 A tiszai Alföld 1969. 11-12. o.

444 KAÁN K. 1939. Alföldi kérdések. 129. o.

445 CZAYA, i.m. 49. o.

446 uo. 128. o.

447 CZAYA, E. 1988. A Föld folyói. 159. o.

448 uo. 160. o.

449 A tiszai Alföld 1969. 23. o.

450 uo. 23-24. o.

451 DUNKA-FEJÉR-VÁGÁS, i.m. 24-25. o.

452 mint a 35. jegyzetben RÁCZ, 1993. megállapításai

453 uo. 17. о

454 uo. 58. o.

455 uo. 58. o.

204