Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Termesztett növények - Surányi Dezső: Az alföldi gyümölcskultúra ökológiai és történeti gyökerei

szemben. Szüntelenül katonai fenyegetésekben, az elemektől, küzdelmesen éltek itt az emberek. Csábító volt a terület mindig a Magyar Alföldön. Relatív népsűrűsége, birtoklásának gyors változásai mégis arra engednek következtetni, hogy a szükségletek, s a táplálékok megtermelésében olyan előnyökkel rendelkezett, hogy az nagyon is vonzotta a betolakodókat. A Kőrös-Starcevo-kultúra, vagy az alföldi kisebb neolitikus forradalom érthetővé teszi, hogy a távoli (Zagrosz-hegység vidéki) nemesítési sikerek miért hathattak viszonylag gyorsan e tájban is. Amikor pl. az Aegilops-ok hihetetlen fajgazdagsága, diverzitása figyelhető meg Csongráddal átellenben, a Tiszazug csücskénél...

Mindenesetre ezek után elég sommásnak tűnik Kogutowicz Károly megállapítása az alföldi hajdani természeti állapotokról: a Magyar Alföld416 az Árpád-ház után Széchenyi István reform munkásságáig elhanyagolt és bitang terület volt, ez mind tudományos kutatási, mind egyéb értelemben egyaránt cáfolható. Tóth Albert vállalta az Alföld másságának meghatározását:

a. ) a kontinens legnagyobb feltöltődéssel keletkezett síksága,

b. ) hatalmas folyószabályozási munkálatok417 színtere,

c. ) ma szinte teljesen agrártájjá változott nagytáj és végül,

d. ) népek és különféle kultúrák olvasztótégelye és találkozási színtere418. Célszerűnek látszik még a nagytáj természetes állapotának meghatározása, mivel

azt ma sem tekinthetjük kizárólag kultúrtájnak. A miocénban süllyedt le a Magyarmasszívum hegylánca419, ez adja azóta a terület medence jellegét. A harmadkor legvégén borította legutoljára tenger e vidéket, amelynek vize lassan elveszítette sótartalmát, vagyis kiédesedett, s később majd kiszáradt. A Duna-Tisza közén 100-200 m vastagságú folyóvízi homokborítás a Tiszántúlon mélyebbre került, csak a Nyírségben maradt meg a felszínen a tiszai homoktakaró420, de a kétféle homoktalaj kémhatása nagyon különböző.

Sajátos törmelékkúpokat produkáltak a Kárpát-medence-i folyók, így a Duna Szentlőrincnél, a Maros Zsombolyánál, a Tisza pedig a Deliblátban. A folyók fokozatosan alsó-szakasz-jellegüek lettek a Kárpát-medencében421. A pliocéntól porhullás a nagy szelek által nagy területeken érvényesült, ami sajátosan folytatódott a holocénban is422. Az infúziós (ázott) lösz bizonyítja423, hogy átfolyásos volt már akkor is a Kárpát-medence alföldje. A lösz szakaszosan képződött, számtalan helyen a szelvények gyarapodásának „megtorpanásai” figyelhetők meg a rétegek alapján. A vörösbama vályogszalagok, vagy eltemetett iszapos ártéri területek utalnak rá, akárcsak a deflációs hatások változásaira, az eltemetett termőrétegek nyomán.

4,6 Az Alföld problémái 1932. 6. o.

417 LÁSZLÓFFY 1982. A Tisza és vö. Dunka-Fejér-Vágás 1996. A verítékes honfoglalás c. kötet a Tisza-szabályozás 150. évfordulójára kiadott kötettel

4,8 TÓTH A. 1996. Az Alföld-program időszerűsége. Jászkunság 42 (2). 93-94. o.

419 BULLA-MENDÖL, i.m. 196-197. o.

420 uo. 198-199. o.

421 uo. 200. o.

422 uo.201.0.

423 uo. 202. o.

194