Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Termesztett növények - Czeglédi Katalin: Növénynevek és keleti kapcsolataik (körte)

vény szerepelhetett a honfoglaló magyarságnál is, hiszen hasonló törzselnevezések számos nyelvből kimutathatók. A kürt alakváltozatai közül a tűrt hasonulásos, a türk hangátvetéses forma; az utóbbi már a tülök felé való átmenetet jelzi.”267 (TESz).

2.1.5.1. Kürt a földrajzi nevekben:

Kürt (hn. Komárom vm), Ássa kürt, Csallóköz^»/, Érd ökürt, Faj kürt, Hej ökürt, Hidas kürt, Nemesért, Puszta kürt, Tisza kürt, Kürtahony ld. Mikszátfalva, Alsókürt ld. Ássa kürt, DedinkafeVrf ld. Faj kürt, Major Fáj kürt ld. Faj kürt, Kürtös (hn. Arad vm.), Garamkürtös, YÁskürtös, Nagy kürtös, Kürtösú jfalu (hn. Nógrád vm.), Kurtics ld. Kürtös (LELKES 1998).

A kürt nevet tartalmazó helynevek a Kárpát medencében a jelenlegi állás szerint a „Kürt törzsbeliek268 269 településére utalnak.” (KISS 1980).

2.1.5.2. KürfM mint törzsnév: Ligeti Lajos úgy érezte, nem tudja a helyére tenni a Kürt nevet: „Kezdettől fogva elfogadhatatlannak tűnt számomra a Kürt és Kér magyarázata, bár bámulattal adóztam a bennük megnyilvánuló gazdag fantáziának. Úgy vélem, nem értek meg a feltételei a magyar törzsnevek elfogadható magyarázatának,...” (LIGETI 1986:252).270

A neveknek igen erős lehetett a hatalma elődeinknél, hiszen egy területtel való azonosulás a birtoklást is jelentette.

2.1.5.3. Személynevek, mint családnevek:

magy. Kürt, Kürti, Kürtös, Kürtösi, (KÁZMÉR 1993).

2.1.6. Magyar garat:271 272 ,,‘a malom tölcsérszerű része, amelybe a megőrlendő gabonát öntik... a nyakigerincoszlop előtti tölcsérszerü üreg, amelybe a nyelőcső és a légcső torkollik...’ Szláv, közelebbről valószínűleg nyugati szláv eredetű...” (TESz).

2.1.6.1. Földrajzi nevek:

Magyar Garadna 'patak a Bükkben', Garadna 'község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében' (KISS 1980).

2.1.7 A magyar kérf11 „(Házhoz tartozó, bekerített) telek, amelyen gyümölcsöt, zöldséget V. virágot termesztenek; A lakott területen kívül levő gyümölcsös.”

267 A tűrt nem hasonulásos, a türk nem hangátvetéses forma. А к és t szembenállása igen régi keletű, másképp kell magyarázni, ld. alább.

268 Németh Gyula a Kürt névnek 'áthatolhatatlan hófúvás 'jelentést tulajdonít. (NÉMETH 1991:87-91). A szó rokon a magyar Kürt-te 1, Németh Gyula mégis tévedett, mert nem vette figyelembe a szó jelentésfejlődésének valamennyi ütemét, hogy az ide illőt kiválassza.

269 A (CZEGLÉDI Katalin) Kürt törzsnév a földrajzi nevek tükrében című előadás elhangzott 2000. tavaszán Székesfehérvárott а X. Általános és Alkalmazott Nyelvészeti konferencián.

270 Eleink korábbi lakóhelyeinek a földrajzi nevei egyfajta írásos forrásként szolgálnak, azok számbavétele segít.

271 Tarthatatlan a szláv nyelvi eredeztetés.

272 A szó tárgyalása e helyütt azért fontos, mert eredetileg olyan vizesárokra, folyómederre vonatkozott, amely az alakjáról kapta az elnevezést. Később a vizesárokkal körülvett, a folyó által határolt terület is megkapta a nevet.

163