Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Czeglédi Katalin: Növénynevek és keleti kapcsolataik (körte)
2.1.1.2. Személynevekben (családnevekben)263: Körtvély, Körtés, Körtéssi, Körtvélyes, Körtvélyesi, Körtvélyfái, (KÁZMÉR 1993). 2.1.1.3. Az idevonható Volga-Urál vidéke földrajzi nevei a körte, körtvély szóval kapcsolatosak, de nevüket nem a gyümölcsről kapták, hanem a forrás, folyó, árok, gödör vagy tó hasonló alakjáról. PL: Artmakly f. TB.25.: bask. Artmakly or. Artmakly Aur., Misk., tó. A névben a szókezdő k- spirantizáción keresztül eltűnhetett az ejtésből. Az adat azért is érdekes, mert őrzi az -/ előtti -k-1, amelynek az eltűnése miatt nyúlt meg pl. a magyar körtvély -é-je. A nevek palatális és veláris ill. vegyes hangrendü változatainak az előfordulása jellemző, pl.: Kartalá d. Asm.V.l 15.: csuv. Kartalá, árok neve, NAP:-, Ar.:-. Kartal h. Asm.VI.115.: csuv. Kartal or. Kirtelei Simb.u., mordvin falu neve, NAP:-, Ar.:-. 2.1.2. A körtéhez hasonló formájú tárgyak, vagy a körtének valamely részével azonosítható tárgyak nevei pl.: körtemuzsika: Mint ősi cserépből készült népi hangszer a köriéhez hasonló alakjáról kapta a nevet. (CSAJÁGHY 1999-2000:121) 2.1.3. körtike: „Hegyvidéki erdőkben élő örökzöld levelű, fürtös virágzatú növény” (MÉK). Nevét a virágfürt alakjáról kaphatta. 2.1.4. kürtő„. ... 'Füstelvezető csatorna, csőszerű nyílás. 2. Nyílt tűzhely fölött a füstöt kivezető, fölfelé szűkülő nyílás. 3. rég. irod. kémény. 4. ...A tűzhányó kráterének alsó, keskeny része; kürtkalap = Cilinder' (MÉK'kürtü, kürtyö, türkő, 'vejsze264; kemence füstlyuka, füstfogó, mozsárágyú csöve, kémény, légzőnyílás, kályhacső, kürtőkalap, kürt, kürtőskalács. Származékszó, a kürt főnévből keletkezett (-ó,) -ő képzővel...265 „ (TESz). Nevét az alakjáról kapta. 2.1.5. kürt: „1. ...Többszörösen hajlított csövű, tölcsérszerűen kiöblösödő végű, rendsz. billentyűs szerkezetű rézfúvó hangszer . ... 2. Autón, hajón: duda, tülök.; Gyárban, üzemben: búgó hangú jelzőkészülék. 3. fülkürt. 4. állatka: Tölcsér alakú ázalékállat'” (MÉK). ... „...kirth, gürd, türk, tűrt266 marhaszarvból készült fúvós hangszer; kémény, kályhacső; konyha; méhkürt, petevezeték, bábamesterség; a fül dobüregét a garattal összekötő járat; serleg, ivókürt; hallókészülék; kürtőskalács, autóduda, sziréna; Ismeretlen eredetű, talán azonos a tülök főnévvel, pontosabban annak előzménye lehet, mivel a tülök későbbi szóhasadás eredményének látszik. A kürt mindenesetre nyelvünknek igen régi eleme. Bár a Kürt törzsnév magyarázatára más lehetőségek is vannak, arra nincs semmi kényszerítő erő, hogy a törzsnév és a kürt szó közti esetleges kapcsolatot föltétlenül elhárítsuk. A kürt, mint törzsi jel263 A magyarban a családnevek a 13. század körül a kereszténység elterjedésével lettek általánossá. Addig egyelemű névként voltak használatban, nem szűntek meg, hanem átminősültek családnévvé. Ezt a névcsoportot - bár végső eredetük lehet közös - el kell különítenünk azoktól a családnevektől, amelyeknek alapul a Kárpát-medence helynevei szolgáltak. 264 A tárgy alakja miatt tartozik ide a magyar varsa ‘vesszőből font, tölcsér alakú népi halászeszköz’ (MÉK). 265 Az -ő a szótő része és nem képző. 266 А к és a t ugyanazon a helyen történő váltakozása azonos jelentésű szavakban még a nyelv születésének az idejéből származó ősi kettősséget őriz. Vö. magy. kavar, teker, hangutánzó szavakban kong, dong stb. talán alkalmas volt a hangmagasság megkülönböztetésére. 162
