Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban
Településrendszer és mezőgazdaság egy szarmata és egy Árpád-kori faluban A Kiskunfélegyháza - Autóspihenő (M5 125. lelőhely) feltárásának néhány eredménye Amikor 1994-ben először jártunk a majdani M5 108. km-szelvényénél, csak aynyit tudtunk, hogy az akkor autóspihenőnek nevezett 9 hektáron elszórtan szarmata edénytöredékek kerültek elő. Az útépítők későbbi térképei már Kiskunfélegyháza - Északi csomópontot jeleztek itt, s a terület is kétharmadára csökkent. A változás a feltárás szempontjából rendkívül szerencsésnek bizonyult, hiszen így sikerült 1997- ben a korábbi évek feltárását megduplázni, s ezzel közel 60.000 m2-t feltárni a szarmata falu - ennél természetesen jóval nagyobb - területéből. 1994 májusában az akkorra már magasra nőtt vetemény ellenére annyit meg lehetett állapítani, hogy a területet több kiemelkedés tagolja. Legmagasabb az autóspihenőt nyugat felől záró, észak-déli irányú domb volt (III. terület), ugyanilyen irányú, de ennél valamivel alacsonyabb emelkedés zárta a keleti oldalt (I. terület). A középen húzódó nyomvonalat (II, IV. és V. terület) és a feltárt terület északkeleti részét (VI. terület) kisebb kiemelkedések tagolták. A mély fekvésű területek növényzete arra utal, hogy a mára már alig kiemelkedő „dombokat” valamikor víz határolta. Ez minden korszakban alapvető szempont a letelepedésre és állattartásra szolgáló helyek kiválasztásánál. Az a szerencsés körülmény, hogy az út- és csomópont-építésre kisajátított területbe az említett kiemelkedések nagy része beleesett, lehetővé tette, hogy még 1994- ben mindegyiket megvizsgáljuk. így lényegében már a feltárás első évében kiderült, hogy az M5 125. lelőhely lehetőséget ad egy szarmata település szerkezetének és a határhasználatnak meghatározására. A következő évi feltárások ezt a feltételezést tovább erősítették (1. ábra). Azon túl, hogy korábban nem volt módunk szarmata település ilyen nagyságrendű feltárására, az ásatás igazi jelentőségét a településrendszer meghatározása adja. Eddig ugyanis általában csak néhány száz m2-nyi területet ismertünk egy-egy faluból, s az is általában az egykori településnek csak az egyik részét érintette. Az M5 125. lelőhelyen azonban nemcsak az egyes összefüggően feltárt területek nagysága haladja meg külön-külön a 10.000 m2-t, de sikerült a kisajátításba eső rész minden egykori kis dombját kisebb-nagyobb mértékben megkutatni. Meglepetést még az utolsó év is hozott. Az ún. mérnöki telep területén, a feltárás északkeleti részén ugyanis olyan objektumok kerültek elő, melyek egy Árpád-kori falu állattartásra használt részéhez tartoztak. Bár magát a települést nem sikerült megtalálnunk, az állattartó rész is szolgálhat olyan tanulságokkal, melyeket érdemes e rövid ismertetés végén összefoglalni. A kiskunfélegyházi szarmata település teljes feldolgozása természetesen még hosszú időt vesz igénybe. Néhány, a településszerkezettel és a mezőgazdasággal WICKER Erika 15
