Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Vadász István: A táj átalakulása és a mezőgazdasági termelés szerkezeti változásai a XIX. század végén és a XX. században az Alföldön
csaras terület pedig az egykori erek (Zsombikos, Görbe-ér, Meggyes-ér, Völgyesér), laposok területére szorult vissza. További változást jelentett, hogy az 1910-es évektől megkezdődött a hortobágyi halastavak építése, mely munkálatok az 1940-es éveket követően is folytatódtak és ennek nyomán az ohati határban is nagy halastavakat - az ohati-, a gyökérkúti- és a derzsi-halastó - alakítottak ki.251 A müvelésági szerkezet változása alapján is jól nyomonkövethető a határhasználat módosulása, illetve a talaj adottságokhoz történő igazodása. 1. táblázat: Egyek határának müvelésági szerkezet szerinti megoszlása 1865- 1995 között (hektárban) év szántó kert, gyümölcsös rét legelő erdő nádas halastó kivett összes 1865 1217 0 1896 1527 26 75 n.a.905 5646 1895 2793 46 526 1552 79 135 n.a.514 5645 1935 3312 69 417 1219 103 58 n.a.472 5650 1995 6140 85 80 1633 562 304 249 1426 10479 Forrás: Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme (1865) Földterület. Községsoros adatok 1895-1984 (1895, 1935) Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal, Debrecen (1995) Megjegyzés: Az 1865-1935 közötti adatok nem tartalmazzák az ohati határrész jellemzőit Elmondható tehát, hogy az ármentesítést követő évtizedekben, a XIX. század végéig az egyeki határban a szántó részesedése 21,6%-ról csaknem 50%-ra emelkedett, s 1935-ben majdnem elérte az 59%-ot. Ezalatt a rét-és legelő aránya a nagyon extenzív gazdálkodásra utaló 60,6%-ról 30 % alá csökkent. Mindez azt is jelenti, hogy 1865-ben az egyeki határ 82,2%-a volt mezőgazdasági terület, ám ezen belül a szántó, illetve a rét-legelő hasznosítás részesedése teljesen átalakult. A müveléságak között az 1860-as években végrehajtott szőlőskerti telepítés252 után megjelent a kert-gyümölcsös-szőlő művelésági kategória is, melynek területe azonban csak szerény mértékbe növekedett. Érdekességként megemlíthető, hogy a kert-gyümölcsös és a szőlő területe a termelőszövetkezeti telepítések nyomán 1962-ben 144 ha-ra, 1984-ben pedig 253 ha-ra emelkedve érte el a falu határán belüli legnagyobb részesedét. Ma az egykori ohati határ 1950-es átcsatolásával megnagyobbodott egyeki határ 58,6%-át szántóként, 16,4%-át rét és legelőként, 0,8%-át kert-gyümölcsösként hasznosítják, vagyis a mezőgazdasági terület 75,8%-ot tesz ki. Összefoglalva tehát elmondható, hogy az ármenetesítésig a szűkebben vett egyeki határ nagyobb részét a Tisza áradásai áztatták, illetve a vizenyős, magasártéri jelleg határozta meg. 251 Jeczó János (1931. Tiszafüred, Nyergesek útja 4., volt egyeki lakos) és Balla Sándor (élt: 1916- 1989, 1986-ban Tiszafüred, Petőfi Sándor utca 12. szám alatti - korábban kocsi - lakos) adatközlése, Kiss Pál Múzeum Adattára, Tiszafüred (továbbiakban: KPM, Adattára, Tiszafüred) 252 Szincsák Ferenc (1947, Egyek, Táncsics utca 19.) adatközlése (KPM, Adattára, Tiszafüred) 154
