Jáki Réka: "Hej párta, párta, gyöngyös koszorú…". Vezető a magyar Millenium alkalmából rendezett kiállításhoz (Szentendre, 2001)
A helyi, táj szerinti funkció néhány esetben átmehet nemzetibe. Ez történik akkor, amikor a helyi viselet hordozója saját öltözékével nemzeti identitástudatát szeretné megerősíteni, olyan jegyek egyikének tartva ruházatát, mely az egyik nemzetet a másiktól megkülönbözteti (50. 51. 52. kép). A nemzetiségek egymás mellett élésének, és kölcsönös egymásra hatásának szemléltetője az isaszegi viselet is. Isaszeg lakossága vegyes összetételű. A magyarságot és a szlovákokat (a többi betelepülővel együtt) sokféle intenzív kapcsolat fűzte össze a történeti fejlődés során, s a sok évszázados közös múlt, sorsközösség következményeként a népi kultúra jelenségei: a népszokások, ünnepi szokások, népművészet, népzene, viselet, azon belül a fejrevalók is hasonlóságot mutatnak a magyarságéval. Az asszonyok hímzett főkötőt (csepec) hordanak. Pest megye területén csak itt jellegzetes a "bujdos". Ezt a tüllből apró ráncolással koszorúba szedett főkötőt - akárcsak Szobon a fehéraranyos főkötőt - az első gyermek születéséig hordhatták a fiatalasszonyok (55. kép). Az ünnepi viselet elsősorban az ékesség és szépség kritériumainak igyekezett eleget tenni. Néhol a vállkendő (abrosz) olyannyi-ra elterjedt, hogy ünnepi öltözékké lépett elő. A kölcsönhatás a hétköznapi és az ünnepi között egyaránt megfigyelhető, hiszen egyes esetekben, az ünnepi fejviselet válik hétköznapivá. Tápiómentén és Úriban az alsó kendő fölött fehér hímzéssel díszített kendő valamikor a templomba járás fontos kelléke volt, később már utcai, mindennapi hordásra szolgált. ** * A Pest megyei múzeumi szervezethez tartozó intézmények arra vállakoztak, hogy a magyar államiság ezredéves évfordulóján a megye kulturális egységét és sokszínűségét megismertessék az érdeklődő nagyközönséggel. Összefoglalásként elmondható, hogy a népi ruházkodásra az utolsó 100-150 évben elsősorban az úri osztály ruháinak divatváltozása és az új anyagok rohamos elterjedése hatott. Ezzel szemben a női fejviselet bizonyos fokig mentesül ettől a befolyástól, és a több ősi jellegzetességet őriz. Egy-egy stílus lassan bontakozik ki a viseletén, illetve a fejviseleten belül is, de ha irányát megtalálja, gyorsan lendül fölfelé. Három-négy egymást követő nemzedék teljesen kialakíthat egy öltözet- vagy hímzésstílust, és elérheti a virágkort, majd a stagnálást, esetleg a hanyatlást. A kiállításon a fejviseletek és fejrevalók a teljes viselet részeként kerültek bemutatásra. Reméljük, hogy a tárlat nemcsak vizuális, esztétikai élményt kelt és gyönyörködtet, hanem valamiféle kötődést is kivált a hagyományos népi kultúra iránt. 52. Pomázi szerbek viseletben 53. Isaszegi fiatalasszony ",bujdosban" 30
