Jáki Réka: "Hej párta, párta, gyöngyös koszorú…". Vezető a magyar Millenium alkalmából rendezett kiállításhoz (Szentendre, 2001)
A Tápió mentén a két ágra font kontyra illesztették rá a fehér féketőt, és az újmenyecskének az ezüst- vagy aranycsipkés nagyvirágú féketőt (47. kép) tették a fejére. Mikor az újmenyecskés csipkés főkötő már nem illette meg az aszszonyt, (többnyire első gyermeke születéséig) ünnepre is, meg hétköznapra is csak a "tutyi" került a fehér főkötős kontyára (48. kép). Úri község viseletelemei közt mind a tutyit, mind a csipkés főkötőt megtaláljuk, de az egész Tápióságon léteztek ennek változatai. Még az ünnepi kendőkötésen belül is változatos szokások voltak. Az Ipoly mentén, ha pl. a templomba, temetésre készültek, vagy más fontos alkalomra, míg szokásban volt a kikötőkendő a fölé, később nélküle, de mindig áll alá erősítették a felső kendőt. A keresztelőre az édesanya és a gyermek is ünnepi fejviseletet kapott (49. kép). 49. Menyecske gyermekével Bagról 28 47. nagyvirágú “fékető" a GaIga mentén is kedvelt aranycsipkés díszítéssel 48. Л "tutyi"
