Aladics Antal (szerk.): A szentendrei Ferenczy Múzeum képzőművészeti gyűjteményének gyarapodása 1980 - 1985 között (Szentendre, 1985)

Mucsi András: Bevezető

A Régi Müvésztelep alapításának félévszázados ju­bileuma alkalmából, 1978. végén nyitotta meg vado­natúj vaskapuit a régi kereskedőházból született Szentendrei Képtár. Már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a szentendrei művészet múltjának és jelenének, a muzeális értékek és az élő, születő művészet java alkotásainak bemutatására nem elegendő a későközép­kori hagyományoknak megfelelően kialakított, öt egy­benyíló, alacsony üzletsor. Bár a szentendrei szobrászat és érmészet anyaga eleve a tágas és széparányú bolthajtásos pincében kerül kiállításra, a fent említett Főtérre néző ga­léria a múzeum eddig gyűjtött szentendrei képanya­gának, festményeinek és grafikáinak szemelvényes be­mutatására igy is szűknek bizonyult. A válogatásnál, úgy tűnt, nehezebb feladat hárul a rendezőre, mint a középső teremben feltárt 18.századi szerb freskó Ítélkező, lélekmérlegelő Szt.Mihály arkangyalára. Ettől kezdve egyéni retrospektiv, életmű- vagy em­lékkiállítások, majd csoportkiállitások rendezése mellett, minden év októberében, évenként váltakozva, a Szentendrei-, vagy a Pest megyei Tárlat színhelye, a legfrissebb müvek bemutatóhelye, legfontosabb fó­ruma volt a Szentendrei Képtár. Az állandó kiállítás múzeumi tulajdonban levő anyaga - évenként új szer­zeményekkel gazdagítva - mindig csak az év végén, Téli Tárlat formájában került közönség elé, egészen 1986-ig.- 4 -

Next

/
Thumbnails
Contents