Molnárné Hajdú Margit: Vezető a Nagytarcsai Falumúzeum kiállításaihoz (Szentendre, 1977)

III. A FALUMÚZEUM TÖRTÉNETE A község lakosságának népviselete igen színes, ízléses, művészi hímzésekkel gazdagon díszített. A gazdasági életben végbement változások során nagyon sokan felcserélték népviseleti ruhájukat modern vá­rosi viselettel. A férfiak szinte mindnyájan városi ru­hát hordanak. A nők közül a lányok és a fiatal me­nyecskék napjainkban lettek hűtlenek őseiktől örökölt népviseletükhöz. Használati eszközeiket is modern, a jólétet tükrö­ző, az életüket megkönnyítő gépekre cserélték fel. Ez a gyors és nagymértékű változás siettette azt a gon­dolatot, hogy a sok néprajzi értéket meg kell menteni a jövő nemzedék számára. Hozzáférhetővé, megszem­­lélhetővé kell tenni mindazt, ami az elődök hagyatéká­ból a legszebb, legértékesebb. A gyűjtés 1959 őszén kezdődött. A nagytarcsai lakosság hamar megértette és magáévá tette a falu­múzeum létrehozásának gondolatát. Lelkesen ajándé­kozták az addig féltve őrzött, 80-100 éves tárgyakat. 1960 nyarán kezdődött meg a kiállítás rendezése e ház egyik felében. Az első kiállítás megnyitása ugyanez év augusztus 28-án volt, ahol megjelent a falu apraja-nagyja. Ez a nap tekinthető a Falumúze­um megalakulása időpontjának. 1961- ben a járási tanács 6 ezer forinttal támogat­ta a kis múzeumot. Ebből a pénzből vásárolták az el­ső három darab kiállítási szekrényt. Így a legféltet­tebb ruhákat sikerült üveg alá helyezni. Az 1961. áp­rilis 4-én megnyílt bővített, újjárendezett kiállítást már ezekben a tárolókban láthatta a közönség. 1962- ben alakult meg a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága. Ekkor megyei kezelésbe került a múze­um. Ezután az évenként megrendezett újabb és újabb kiállítás egy-egy téma köré csoportosítva komplex 7

Next

/
Thumbnails
Contents