Jakus Lajos: Cserhát-táj kiállítás. Vezető a Penci Falumúzeum Cserhát-táj állandó kiállításhoz (Penc, 1976)
A II. szobában a tárlószekrényekben láthatókon kívül az alábbiak kerültek kiállításra: A szoba közepén faragott szekrény a 19. századból. Ürasztala, készült 1843-ban, Bethlen Rozália adományozta a kosdi református egyháznak. A sarokban kandalló a rádi Muzslay kastélyból. 19. század. A falba beépítve késő gótikus ajtó szemöldökköve 1482-ből, másik vele egykorú ajtószeglet szintén Csővárból. A falon feliratok olvashatók a várból. Ráskay Balázs királyi főlovászmester, Budavár főkapitánya vésette kőbe építkezések emlékére 1482-ben és az 1500-as évek elején. A 9. tárlószekrény mellett a rádi Vay—Muzslay család vas levelesládája a 18. század elejéről. III. SZOBA, 10. TARLÓSZEKRÉ VY A gazdasági élet fellendülése (XVIII. század) Földesúri függésben a négy község három típusba tartozott. Kösd, Rád jobbágyai örökös és szabad költözésű jobbágyok és zsellérek, Pencen kizárólag kuriális zsellérek települtek, Csőváron kuriális jobbágyság és zsellérség lakott. A kuriálisok királyi adót nem fizettek. Mária Terézia Urbáriumáig mindenütt annyit robotoltak, amennyi az uraság földjének megmunkálásához szükséges. Rádon és Kosdon kilencedet, Csőváron hetedet adtak. Pencen szintén hetedeitek a borból, törkölyből. Az Urbárium egységesítette, meg is növelte a jobbágy és zsellér kötelezettségeket: évi 52 igás, illetve 104 gyalognapszámot ír elő a jobbágynak. Házas zsellér évi 18 napot, házatlan 12 napot robotolt és fizetett 1 Ft füstpénzt. 15 Репс címerpecsétje szőlőből, indából és ollóból kialakítva 1787 Репс címerpecsétje a bíróbottal és szőlőfürtökkel 1795
