Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FRISNYÁK ZSUZSA: AZ alföldi települések kereskedelmi erőtere (1895)
adott termékek Kecskeméttől és Ceglédtől szűkebb földrajzi térben kerülnek értékesítésre. Ceglédre búzát és rozsot, Kecskemétre nyersbőrt, Temesvárra burgonyát, Biatorbágyra, Fegyvernekre bort, Monorra pedig gabonát adnak fel. A Pozsony melletti Szempere rendszeresen érkeznek a Nagykőrösön felnevelt lovak. A Budapest-Orsova-Verciorova vasúti fővonal mentén fekvő négy kiskunsági település (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza) egymás közötti árucseréjének sajátossága, hogy Félegyháza a Három város piacain, esetenként többféle árucikkével is jelen van. Ezzel szemben a Három város közül csak Cegléd az, amelynek termékei megjelennek Kiskunfélegyházán. A KISKUNSÁGI VÁROSOK EGYMÁS KÖZÖTTI KERESKEDELMI KAPCSOLATAI Ceglédről távozik: Nagykőrösről távozik: Keakemétrfiltávozik: Kiskunfélegyházáról távozik: Ceglédre érkezik: búza, rozs kukorica búza, rozs Nagykőrösre érkezik liszt nyersbőr Kecskemétre érkezik tégla, köles, liszt, korpa nyersbőr baromfi, nyersbőr, köles, bor, liszt, korpa Kiskunfélegyházára érkezik: liszt, dara, ló Megvizsgáltam létezik-e matematikai összefüggés adott település népessége, kereskedelmi erőterének nagysága, szállítási kapcsolatainak száma között. Csak gyenge erejű korreláció (értéke: 0,643) mutatható ki egy település népessége és kereskedelmi kapcsolatainak száma között. Annak érdekében, hogy érzékeljük mely települések erőtere kiemelkedő népességükhöz képest igen érdekes eredményeket tükröző mutatókat lehet képezni. Az alföldi települések 1895-ös népességszámára 5 alapozva kiszámoltam, ezer lakosonként hány kereskedelmi kapcsolattal rendelkeznek a települések. A rangsor élére az Aradtól nem messzire, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál fekvő 1800 lakosú Gyorok került, melynek - úgy tűnik igencsak kurrens - termékeit (bor és pálinka) 41 alkalommal nevezték meg a célállomások. Ezt az értéket (21 szállítási kapcsolat/ezer lakos) egyetlen más település sem tudja megközelíteni. Ugyanez az érték Mezőhegyes, Detta esetében 8, Aradnál, Zsombolyánál 5, Nagyváradnál 3. A rangsor végére az a 81 település került, melyek kereskedelmi kapcsolatai ezer lakosra vetítve még az egyet sem érték el. A települések e tekintélyes halmazában találjuk nemcsak Hódmezővásárhelyét, 5 Az 1890-es és 1900-as népszámlálás középértéke. 86
