Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FRISNYÁK ZSUZSA: AZ alföldi települések kereskedelmi erőtere (1895)

A LEGNAGYOBB KERESKEDELMI ERŐTÉRREL RENDELKEZŐ ALFÖLDI TELEPÜLÉSEK Feladóállomás Hány vasútállomásra szállítanak az adott településről árucikkeket? A regisztrált, rendszeres szállítási kapcsolatok száma Arad 226 383 Nagyvárad 142 391 Szeged 138 269 Debrecen 134 257 Temesvár 130 327 Szolnok 56 78 Újvidék 55 74 Nagykikinda 51 100 Mezőhegyes 51 56 Lúgos 45 84 Versec 43 83 Zsombolya 43 71 Szatmárnémeti 39 69 Békéscsaba 38 53 Hatvan 38 46 Gyorok 38 41 Szabadka 33 58 Soroksár 33 33 Detta 32 50 Gyula 32 38 Kecskemét 26 29 Baja 25 38 Fehértemplom 22 29 Nyíregyháza 21 31 Nagykároly 20 32 Az alföldi települések XIX. század végi kereskedelmi kapcsolatrendszerében öt alföldi város - Arad, Nagyvárad, Szeged, Debrecen és Temesvár-játszik döntő szerepet. Ez az öt város bír a legnagyobb regionális és/vagy nagytáji vonzóerővel. Arad városa az alföldi nagytérségen túlnyúló kereskedelmi erővel rendelkezik, de az aradi termékek már jócskán eljutnak Erdélybe és a Felvidékre is. Mindazonáltal az Aradon feladott termékek elsődleges fogyasztási piacát az alföldi települések jelenik. Arad erőteljesen jelen van a Temesvár kereskedelmi erőteréhez tartozó bánáti megyékben is. Mindez azért volt lehetséges, mert Temesvár és Arad