Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SZÉKELYNÉ KÖRÖSI ILONA: Utazás, közlekedés, árubeszerzés Szilády Károly konceptjeiben (1841-1871)

SZÉKELYNÉ KÖRÖSI ILONA UTAZÁS, KÖZLEKEDÉS, ÁRUBESZERZÉS SZILÁDY KÁROLY CONCEPTJEIBEN (1841-1871) A címben jelzett téma bemutatását egyetlenegy, ám rendkívül sokoldalú személyiség szempontjából, közvetlen élményeit és tapasztalatait rögzítő korabeli feljegyzései alapján kísérlem meg. Szilády Károly Kecskemét művelődéstörténetének kiemelkedő személyisége, az első kecskeméti nyomdász és nyomdatulajdonos, aki kerek három évtizedig irányította az alföldi mezővárosban létrehozott vállalkozását. Ő volt az első, akinek nyomdaalapítási szándéka kedvező fogadtatásra talált a város részéről. Itteni letelepedésekor már komoly szakmai és élettapasztalatokkal rendelkezett. 1775. február 5-én született Szalkszentmártonban, családi hátteréhez a nemesi oklevél és a főként értelmiségiekből álló rokonság is hozzátartozott. Apja és nagyapja egyaránt református lelkész volt, tanulmányaikat mindketten a debreceni református kollégiumban kezdték. A nagyapa a dunántúli Szentgálról telepedett át Szalk szentmártonba, ahol később fia, Péter, évtizedeken át lelkészkedett.

1 Szilády Károly a családi hagyománynak megfelelően szintén Debrecenben kezdte iskoláit, de nem fejezte be, mivel egy betegség következtében hallása erősen károsodott. Szülei ezért 1810-ben Bécsbe küldték nyomdászatot tanulni. Haykul Antalnál sajátította el a mesterséget, ott, ahol a Magyar Kurir is készült. 1814-15-been már Pesten szerzett gyakorlatot Trattner János Tamás műhelyében, majd 1816-ban szintén Pesten, Patzkó Ferencnél. 1816-ban családi okokból Debrecenbe került, és ott maradt 1833-ig. 1834-36-ban főként Budán, az Egyetemi Nyomda intézetében dolgozott egy pesti nyomda létrehozását tervezte. 1837-1840 között Pápa a következő állomás, ahonnan veszteséggel távozott. Egyik unokahúgának férje, Czere Benjamin nádorispáni hites jegyző volt, aki segített egyengetni az útját a hivatalok útvesztőiben. Maga József nádor is fogadta alcsúti otthonában, és aján1 A család fennmaradt iratait a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat levéltára őrzi (XIII. 14. A Szilády család iratai 1756-1943.) Részletes ismertetése és a családfa megtalálható Segédletek II. kötetben: Pintér Ilona: Bács-Kiskun Megyei Levéltár XIII. Családok fondfőcsoport fondjainak repertóriumai. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 1997. p. 74-81.