Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - NOVÁKNÉ PLESOVSZKI ZSUZSANNA: Kulturális elemek átvétele és szellemi kölcsönhatások a mezőberényi szlovák evangélikusság életében a XVIII-XIX. században

letett a Liptó vármegyei Deménden, tanulmányait Pozsonyban, Schnepfenthalban, Göttingában tanult)

4 a német hatást képviseli. Német nyelvű publikációkat írt.

5 A Német Botanikai Társaság tagja volt. A természetben való tanítást, növénygyűjtést alkalmazta. Gondot fordított a gyermekek Körösben történő úszás gyakorlására is. Szemléltető tárgyakat is rajzokat készített, s készíttetett tanítványaival. Súlyt helyezett a kézügyesség fejlesztésére, a gyakorlati oktatásra. O is foglalkozott a gyümölcsfák nemesítésével, oltásával. Mindkettőjük -1810. körüli években - pedagógiai módszeréhez tartozott a gyermekek testnevelése: a tanuló ifjúságot az udvaron gyakorlatoztatták, futtatták, labdáztatták, s birkóztatták. A mozgásra késztetés korszerű pedagógiai szemléletre vall. A testnevelés tantárgy bevezetése csupán 1842 után történt meg. Tessedik Sámuel nyomdokain haladva a filantrópista szemlélet jellemezte őket. A kulturális és szellemi kölcsönhatások háramlása és gyakorlati életben, a mindennapi iskolai életben, és szokásokban való kialakulása konkrétan végig kísérhető munkásságukban. Szellemi kölcsönhatások terén a lelkészek, tanítók iskolázottságát, műveltségét alapvetően meghatározták a pedagógiai-vallási irányzatok. A filantropizmus, neohumanizmus a magyarországi evangélikus kultúrára évszázadokon keresztül nagy hatással volt - és mint láttuk -, szellemiségükön keresztül közvetlenül hatottak. A formálódó iskolakultúrára, a nevelési eszmények kialakításában és a hozzájuk kapcsolódó módszerekben, valamint szokásokban a német hitújítás pedagógiája, a pietizmus eszméje hatott. Ezzel főleg a lelkész hallgatók jénai, wittembergi tanulmányaik során ismerkedhettek meg. Hatásukra az érzelmi nevelést és a gyakorlati ismereteket hangsúlyozták, (pl. Bél Mátyás pedagógiájának hatása). A filozófiai hatások pedagógiai módszereket, művelődési eszményeket, műveltségtartalmat határoztak meg (a tanításanyaga, tankönyvek, az olvasmányok tartalma, stb). A mezőberényi evangélikus gimnáziumba, úgyszintén az elemi iskolákba mint a fenti példák is igazolják - Jól képzett, széles műveltséggel rendelkező, több nyelvet beszélő tanárokat és tanítókat hívtak. A meghívó levélben („hivány") a javadalmazás is napirendre került. Az adomány szerzés között található a kakas ajándék is. A kakas - és nem tyúk - adomány kijelölése valószínű abból a hagyományból ered, amely a felvidéki iskola kakas áldozataihoz és a kakasütéshez kapcsolódik. A szokás már a Dél-Alföldre való leköltözés során veszített jelentőségéből, elveszítette eredeti funkcióját, de az egyházi, iskolai hagyomány mégis nyomokban jól megőrizte a XIX. század végéig. Erre találunk utalást. 4 SOÓS István, 1988. 10-22. 5 Lásd magyar fordításban megjelent munkáját. SKOLKA András, 1988.