Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - BŐDI ERZSÉBET: Keleti szláv elemek a magyar táplálkozási kultúrában

A roszolnyi levest az ukránoktól ismerték meg a kárpátaljai magyarok. Ka­rakterét kovászos sós uborka határozza meg. Alapösszetétele borscshoz hason­ló. Különféle zöldségekből - murok (sárgarépa), fehérrépa (petrezselyemgyökér), karalábé, burgonya áll, valamint húsléből, ami a kárpátaljaiaknál füstölt húsból való, de legtöbbször húslét imitáló olcsón kapható koncentrátumot dobnak bele. Legvégül reszelik rá a természetes erjedéssel savanyított uborkát. Tejjel vagy tej­fellel öntik fel. Az ukránok majd minden másnap roszolnyit esznek, amikor csak hozzá lehet jutni uborkához. A kárpátaljai gazdák pedig ukrán kereskedőknek ter­melnek uborkát. Jövedelmük jórésze ebből származik. A keleti vidékekről érkező felvásárlóknak kiválogatott uborkából, mindig bőven marad annyi a magyar ter­melőknél, hogy azt ők is hasznosítsák. Télire való konzerváláson, salátákon túl ételek főzésére. A magyarok árpagyönggyel (gerslivel) sűrítik. Hétköznapokra egytál ételnek fogyasztják. 12 Az egymás mellett való élés, az egymásra utaltság következménye a csalán­leves megléte, melynek a mai napig fennmaradó fogyasztásához hozzájárul a magyarokkal együtt élő ukránok, ruszinok és oroszok étkezési szokása. A csalán­leves nemcsak a háborús évekre emlékezteti a kárpátaljai embereket. Vitaminpót­lásra céltudatosan főzött, kora tavaszi étel. A kárpátaljai magyarok a csalánlevest nem tartják a szegénység és az éhínség eledelének, hanem a tiszta természetből származó, egészségi állapotot javító ételnek. Jól látható kultúrhatárok elemezhetők a gombaételek kategóriájában is. A kár­pátaljai magyarok a mai napig sokféle gombaételt fogyasztanak, hasonlóan az uk­ránokhoz és a ruszinokhoz. Ugyanezt állapították meg a magyarországi ruszin falvakban is a hazai néprajzkutatók. 13 A keleti szlávok gombaismerete kitűnő, ná­luk főzik a legtöbb gombaételt, amelynek sorát újabb és újabb gombaételneművel gazdagítják. A kárpátaljai magyaroknál a zöldséges gombaleves és a gombával töltött káposzta a régió jellegzetes étele lett függetlenül vallási hovatartozástól. A kárpátaljai magyaroknál viszonylag elég sok tésztaétel története kapcsoló­dik a keletebbre található vidékek táplálkozáskultúrájához. Ilyenek a pirozskik, ami egy jelentős ételcsoportot jelent az ukránok hagyományos táplálkozáskultú­rájában. A pirozskik sült, töltött tészták. Nagyon sokféle változatban fogyasztják mind a tésztájának minőségét, mind töltelékét figyelembe véve. Számos jelzővel illetik. Tájjellegű változatai is kialakultak. Az utcák gyors eledele. Kifőzdékben, kisebb büfékben árusítják, így mindenki megismerheti, megkóstolhatja, éhségét csillapíthatja vele. Egyre népszerűbb a kárpátaljai magyaroknál, nagyobb város­ok utcai árusai mellett otthonok konyháin is megsütik. 12 Nem csak az ukránoknál, a lengyeleknél is általánosan fogyasztott étel. A lengyelek­nél zupa ogórkowa a neve, amelyet egyaránt tálalnak melegen és nyári időszakban hi­degen is. 13 UJVÁRY Zoltán, 1957. 231-244., SISKA József, 11987.

Next

/
Thumbnails
Contents