Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - BATHÓ EDIT: A méhészkedés hiedelem elemei Vannai István könyvének tükrében

BATHÓ EDIT A MÉHÉSZKEDÉS HIEDELEM ELEMEI VANNAI ISTVÁN KÖNYVÉNEK TÜKRÉBEN A hagyományos méhtartáshoz kapcsolódó hiedelemanyag igen széleskörű és sokszínű. A hiedelmeknek különösen gazdag tárházát találjuk a XVII-XVIII. Századi kéziratos illetve nyomtatott méhészkönyvekben, amelyek ismeretanyaga természetszerűen az adott kor méhészeti gyakorlatából táplálkozik.

1 Magyarországon a XVII. században jelennek meg az első kéziratos méhészeti munkák, amelyek számaránya a XVII. században ugrásszerűen megemelkedik. Egy évszázadon keresztül csupán kéziratos könyvek voltak forgalomban, s ezek jártak kézről-kézre a méhészek között továbbítva az új ismereteket. Legrégebbi méhészkönyvünk Rákóczi György főméhész mesterének, Horhi Miklósnak 1645-ben, Nagyváradon íródott kéziratos munkája. (Lieber Apiaster...). Horhi könyvének kéziratos másolatai széles körben ismerek voltak és jó néhány variánsa maradt ránk különböző gyűjteményekben.

2 Horhi nagyjelentőségű munkájától a XIX. század végéig közel száz méhészeti munka jelent meg Magyarországon. E munkák néprajzi értékét emeli, hogy szerzőik, akik többnyire falusi lelkészek, tanítók, gazdaemberek, a nép körében szerzett illetve saját tapasztalataikat írják le. A méhészeti szakkönyvek szerzői gyakran felhasználták a külföldi szerzők munkáit is, s ezért a magyar nép körében igen hamar ismertté váltak és elterjedtek a nyugat-európai méhészeti tapasztalatok és eredmények. Ilyen népszerű munka volt a XVIII. Századi Magyarországon az angol Gedde János szakkönyve, amelynek magyar fordítása „Angliai Méhes kert" néven 1759-ben, Egerben látott napvilágot, s ez az első nyomtatásban megjelent szakkönyvünk. E munkának a későbbiekben még két kiadása (1768,1781) jelent meg és forgott közkézen a méhészek között.

3 Gedde János szakkönyvének hatására hazánkban néhány olyan munka kéziratos született, amely ugyan merít Gedde könyvéből, de a méhészeti ismereteket és tanácsokat a magyarországi viszonyokra vonatkoztatja. Ilyen - Gedde nyomán készült - kéziratos könyvet őriz a Jász Múzeum, amely Magyar Méhes Kert 1 KOTICS József 1988:134. 2 SZABADFALVI József 1983:201. 3 H. BATHÓ Edit 1988:5-6