Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - LOVAS KISS ANTAL: Két telepített falu a Kis-Sárréten (katolikusok a reformátusok között)

Tovább növelte a terület elszeparálódását az 50-es években kialakított megyerendszer is melynek következtében az ezredfordulóig nem volt Hajdú-Bihar megye déli részén város.

21 így nem csak országos, hanem megyei szinten is perifériájára szorult Újiráz. A megyehatár végképp elzárta a falut a legközelebbi városoktól, melyek Békés megyébe kerültek, mivel a tömegközlekedést is megyésítették, a közeli Békés megyei városokat közvetlenül nem tudják elérni.

22 Ez fokozta az elzártságot, megnehezítette az ingázást. Ebben az időben indult meg a falusi munkaképes lakosság tömeges városokba költözése. Bár a téesz helyzete és a falu gazdasága a 70-es évekre stabilizálódott, nem tudta megállítani a folyamatos elvándorlást. így a falu lakossága napjainkra fokozatosan elöregedett. ÖNMEGHATÁROZÁS A káptalani telepítésnél már felismerték a lokális identitásépítés fontosságát, ezért lépéseket tettek annak megalapozása. így első számú szempont volt a lakosok közötti rokoni, ismeretségi kapcsolat, amely összetartja őket, hogy így az első pillanattól kötődjenek új otthonukhoz.

23 Újirázon ma is szembetűnő a családi kapcsolatok hálózata, mely további vizsgálat tárgyát képezheti. Az irázi emberek saját magukat összetartónak ítélik meg, épp úgy, mint a kívülállók. Mindez viszszatükröződik az Újirázra betelepülőkhöz való távolságtartó viszonyulásukban is. Nem ritka, hogy a beilleszkedés sikertelen. Például, ellentétben a környező településeken tapasztalható tendenciákkal, Újirázon nincs cigány etnikumú lakosság. Egy-két roma család időről időre próbálkozik a megtelepedéssel, de sikertelenül. Legfeljebb vegyes házasságban élő romák tudnak megmaradni hosszú távon. Ha elfogadjuk Steward

24 elgondolását, - miszerint a paraszti társadalom a közösség struktúráján keresztül integrálódik a kulturális társadalmi egészbeláthatjuk, hogy a Kórósszigeti társadalom felbomlásának egyik fő oka az alkalmazkodás hiánya. Az összetelepített lakosság származási és vallási különállása. A csökmői református családok betelepítésével a csoportidentitás kialakulásának esélye csökkent, mert az egy településre került lakosok eltérő felekezeti hovatartozással, világnézettel és viselkedésmintákkal rendelkeztek. Kórósszigeti identitásról valójában csak megkötésekkel beszélhetünk, mert a település igen hamar abba a stádiumba került, amikor a külső változtatásokat már nem tudta megszűrni, sem 21 KEMÉNYFI Róbert 1994 22 (A megyeszékhely 80 km-re, a legközelebbi megyei város 40 km-re található. A Békés megyei székhely 50 km-re fekszik. A nagyobb települések Békésben jóval közelebb vannak.) 23 Dr. KRÜGER Aladár 1912. 13. 24 STEWARD, Julian 1955