Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - LOVAS KISS ANTAL: Két telepített falu a Kis-Sárréten (katolikusok a reformátusok között)
LOVAS KISS ANTAL KÉT TELEPÍTETT FALU A KIS-SÁRRÉTEN (katolikusok a reformátusok között) 1 A műveltségi elemek vándorlását két katolikus, dél-Biharba telepített falu példáján mutatom be. A bemutatásra kerülő települések, Újiráz és Kóróssziget, a KisSárréten találhatók, a mai Hajdú-Bihar megye legdélebbi részén. Ezek a települések egy sikertelen területfejlesztési koncepció maradványai. A két falu története eltérő, bemutatásuk során egy működő és egy elsorvadó modellt ismerhetünk meg. A különbözőségek okainak feltárását és értelmezését két vizsgálati kör tanulmányozásával kívánom megragadni, a történelmi folyamatok mellet, a falvak lokális identitásának alakulását mutatom be. A tanulmány történelmi adatokra, a telepítések irányelveire, Újiráz alapító okiratára és terepen gyűjtött adatokra támaszkodik. TÖRTÉNETI HÁTTÉR A századforduló után a folyószabályozások és a mocsárlecsapolások következtében megváltoztak a Kis-Sárrét gazdaságföldrajzi viszonyai. A korábban mocsaras terület termőfölddé vált. Ez azonban a XIX. század végén még nem jelentette új települések létrejöttét, a népességnövekedés inkább a kornádi tanyák számát szaporította. A vizsgált térségben csak a XX. század első felében jellemző az új falvak kialakulása. A falutelepítések a terület tulajdonosa a váradi káptalan tevékenységének köszönhetők, aki így kívánta a terület műveléséhez szükséges munkaerőt biztosítani. Az új falu telepítése azért vált indokolta, mert a káptalan kis-sárréti gazdasága 12-14 km-re esett minden lakott községtől, és így nagyon nehezen tudtak munkásokat fogadni. Ezt a problémát legcélszerűbben Fúrta és Sarkad közé munkásfalu telepítésével, azaz a káptalani birtok egy részének telkekre osztásával és eladásával lehetett megszüntetni. 1 Ez a tanulmány az OTKA AT049349 számú kutatási program, valamint az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával készült.
