Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata
a fele részben magyar Karácsfalva a református és római katolikus szórványtól eltekintve napjainkban is tisztán görög katolikus. Mátyfalva 350 fős becsült magyarságából református mindössze 200 fő, a többi a néhány római katolikus hívő mellett görög katolikus. A több mint 90%-ban magyar Salánkon a református és görög katolikus felekezet egyensúlyban van, tehát a görög katolikusok abszolút többsége szintén magyar. 56 A két háború közötti időszakban jelent meg a vizsgált falvakban a görögkeletiek csoportja, a pravoszláv népesség spontán vagy szervezett betelepedésével, illetve kisebb részben görög katolikusok politikai nyomásra történő áttérésével. 57 A görögkeletiek 119 fős csoportjának megjelenése Mátyfalva statisztikájában elsősorban a ruszin telepesfalu, Ruszka Dolina adatait takarja. A magukat az 1941-es népszámlálás során is ruszin anyanyelvűnek vallók száma 1910-hez képest ott nőtt a legnagyobb mértékben, ahol a legnagyobb ortodox népesség jelent meg a két világháború közötti időszakban. Ez minden bizonnyal arra utal, hogy elsősorban a görögkeleti egyházhoz tartozók rendelkeztek ukrán (ruszin) kötődéssel, míg a görög katolikusokra vonatkozó számok döntő többségében vagy kétnyelvű, vagy kizárólag magyar anyanyelvű népességet takarnak. A vallási hovatartozás a XX. század elejétől már legfeljebb csupán a helyi görög katolikus közösségek eredére és nem nemzetiségi-anyanyelvi hovatartozására utal. A felekezetek közötti vegyes házasságok alacsony száma, azaz a megmaradt felekezeti elkülönülés sokáig rögzítette a kétféle eredetű lakosságot. A korábban is előforduló, illetve a század folyamán egyre gyakoribbá váló vegyes házasságok (Salánkon az utóbbi évek házasságkötéseinek csaknem harmada felekezetileg vegyes) ugyanakkor biztosították a két közösség közötti átmenetet is, így a görög katolikussághoz tartozókat a XX. században már családi kapcsolataik alapján sem lehet ruszin eredetűnek minősíteni. Többnyire a görög katolikusok közé olvadtak be a salánki és mátyfalvai római katolikus magyar családok is. A második világháború után a hivatalos szovjet politika összekapcsolta afelekezeti és a politikai-nemzetiségi hovatartozás kérdését. A görög katolikus egyháznak az ortodox hierarchiába történő beolvasztása, a görög katolikus hívek pravoszláv és ukrán minősítése a magyar többségű Karácsfalván és Salánkon egyaránt megtörtént, ám mindkét esetben csupán formalitásnak bizonyult. Karácsfalván a hívek a legutóbbi időkig nem is tudtak lelkészük lépéséről. Mátyfalván az általános ellenkezés miatt az áttérés még formálisan sem történt meg, ezért a templomot évtizedekre bezárták. A kutatás során a falvakat ismerő személyek etnikai minő56 BOTLIK József-DUPKA György, 1991. 154, 165, 168. 57 Csehszlovákiában a görög katolikusok mintegy 22-24%-a tért át ezekben az években a pravoszláv vallásra. - BONKÁLÓ Sándor, é. n. 113.
