Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata
hogy a vallás a már említett társadalmi szerepe az elvi lehetőséget megteremtette, hogy felekezetek elterjedését, számát mutató térképek szülessenek, ugyanis a felekezeti hovatartozás pontos községi adatokkal való feltüntetése az első hivatalos népszámlálásokat már több évtizeddel megelőzte. 29 A nemzetiségi adatok települési bontású megjelenítése viszont egészen 1880-ig, tehát nem is az első, hanem a második hivatalos népszámlálásig váratott magára. Jóllehet tehát, hogy a korai, már etnikai szempontokat is megjelenítő kötetekben árnyaltabb a vallásfelekezeti megközelítés, a térképészet területén nem volt a vallásosságra vonatkozó adatoknak olyan, a kartográfiai ábrázolási módszereket is megújító, átütő hatása, mint az etnikai adatbázisoknak. A huszadik század a vallások térbeli elterjedését középpontba állító térképeknek sem kedveztek. Az első fél évszázadban a nyelvsziget-kutatások, a német szórványok felderítésében teljesített feladatot a vallási térképezés (hiszen a kisebbségben élő németség az őt körülvevő népektől felekezetileg is karakterisztikusan eltér), ezért - mint már fentebb említettem - az etnikai térképezés ideológiai terheltsége „magával rántotta" a felekezeti térszerkezetekre irányuló kartográfiát is. 30 Ha készült/készül is a második világháború óta egy-egy felekezeti térkép a német nyelvterületen, akkor azokat valamely egyház megrendelésére, az adott egyház térbeli kiterjedésének ábrázolása és missziós céljai bemutatása érdekében szerkesztették/szerkesztik. 31 Az 1920-után kisebbségi sorba jutott magyarság „állapotának" jellemzésénél szintén fontos szerepet játszottak a felekezeti térképek. Ennek köszönhetően a korszakból ránk maradtak a Kárpát-medence vallási viszonyait bemutató adatbázisok és ezen adatsorokon alapuló térképek. 32 Ám a második világháború utáni, deklaráltan ateista hatalom a népszámlálásokból is törölte a felekezetei hovatartozásra utaló kérdést, amely intézkedéssel megfosztotta a felekezeti térképek szerkesztési lehetőségétől is a földrajz- és a térképtudományt. Az utóbbi évtizedek politikai eseményei azonban egyrészt lehetővé tették a vallási térképek ismételt szerkesztését, másrészt nem csak újra engedélyezte a politika az ilyen jellegű térképeket, hanem éppen a politikai események elemzéséhez vált égető szükséggé a felekeze29 L. például Nagy Ludovicus szótárát (1828). 30 Alátámasztja a fent leírtakat és jól mutatja a felekezeti térbeliség „fontosságát", hogy térképtárainkban (ideértve még a Kriegsarchiv - Wien térképanyagát is) egy vallási térképre úgy harminc etnikai mappa jut. De ezek többsége is egyház-közigazgatási beosztásokat mutat. 31 L. pl. SCHLUNK, Martin (Hrsg.): Religions und Missionskarte der Erde. (1951) 1:40.000.000, Evang. Missionsverlag G.m.b.H., Stuttgart- K.A.-W. A VI. 9-60 32 L. például csak a Statisztikai Hivatal Közleményeit, évkönyveit, a Kisebbségvédelem, a Földrajzi Közlemények, Föld és Ember című periodika két világháború között számait, illetve: RÓNAI András (szerk.), 1993. 152-169.
