Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata
gyünk, veszünk részt a zarándoklaton/búcsújáráson. A visszacsatolás eredménye, hogy egy megváltozott zarándokhely képpel térünk vissza újra és újra az útjainkról (belső térképezés problémaköre). Ebben a viszonyrendszerben a földrajzos feladata a zarándoklatok/búcsújárások vizsgálatánál az, hogy vizsgálja és elemezze vallás és környezet között a megfogható indikátorokat, közvetítő közegeket, leírható kommunikációs csatornákat.^ A vallástudományokra, a néprajz vallási ágára viszont a geográfia éppen a „megfoghatatlan", értelmezésében számít: annak az adott tér/hely nyújtotta többletnek az értelmezésére, amivel távozunk a szenthelyekről. Másként fogalmazva: a fent említett, geográfiailag is megfogható indikátorokkal jelezhető kulturális/ mentális folyamatok és a magára a leírható csatornákon zajló kommunikáció értelmezését kéri a földrajz a néprajztól. 22 Ezen kérdésekben a tértudomány (a földrajz) csak a megfelelő háttér információkat tudja szállítani. A népi vallásosság „tiszta" rétegeit szinte lehetetlen leválasztani a zarándoklatok és a búcsújárások turisztikai motivációitól („igazi" zarándok, zarándokturista, turista -klasszifikációs iránypontok között számos átmenet létezik), hiszen a történelem folyamán a búcsú- illetve zarándoklat-járás mindig szabadidős tevékenység is volt, és ezért beszélhetünk zarándokturizmusról is. A zarándokok nagy tömege ma is az alsóbb népcsoportokból kerülnek ki, akiknek a zarándoklat egyben az egyetlen lehetőség arra, hogy valamilyen módon világot lássanak, szabadidejüket idegenben töltsék el. 23 A geográfia arra képes, hogy a (természeti és társadalmi) térben felismerhető hálók alapján nyilatkozzék az adott helyre érkezők motivációról (pl. a vizsgált egyén, közösség hol, milyen minőségű szállodában foglal és miért helyet). A néprajz/antropológia kutatási célja ezzel szemben arra irányul, hogy a turizmusban, mint kommunikációs rendszerben láttassa azokat a kulturális folyamatokat, egyéni vagy közösségi cselekvéseket, viselkedési mintákat, amelyekből „kihámozhatok" a zarándoklat/búcsújárás motivációi. 24 Összegzésként azt írhatjuk, hogy a népi vallásosság térbeliségre irányuló szálát a „Hogyan nyilvánul meg, és hogyan működteti a szentség..."; a vallásföldrajz a „Hogyan szervezi a szentség..." a teret? - kulcsszavakat tartalmazó kérdésekkel határozhatjuk a leginkább meg. 21 RINSCHEDE, Gisbert - SIE VERS, Angelika 1985. 184-186. 22 TÜSKÉS Gábor, 1993. 73-204. 23 RINSCHEDE, Gisbert - SIEVERS, Angelika 1985. 188. 24 FEJŐS Zoltán, 1998. 5-9.; PUSZTAI Bertalan, 1998. 13-23.; uő. 2000. 180-190.; SÁNDOR Ildikó, 1998. 24-28.
