Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - KÜRTI LÁSZLÓ: Település, betelepítés, migráció, kivándorlás betelepítés
hetővé. 20 A vasgyárairól híres Pittsburgh városának felemelkedése ezt a folyamatot jól illusztrálja. 1870-es évekig Pittsburgh a szénbányák és az üveg városa volt, jól szervezett, központosított, erős öntudata ipari munkássággal. Az 1880-as évek vége felé azonban mindez megváltozott azáltal, hogy: a város a bevándorlás központjává vált: 1880 és 1910 között a Pittsburgh ipari környékének lakossága négyszeresére nőtt. 21 Az addig erős munkásszakszervezet (Knights of Labor) egysége megbomlott, és a vasgyárak kezdték uralni nemcsak a gazdaságot, de az egész társadalmi életet is. Pittsburgh és környéke - Homestead, Hazelwood, Duquesne, McKeesport, McKeesrock, Braddock, Monogahela - ezután már szinte csak az egyéni konszernek kezében lévő bányák és vasgyárak hazája volt. Kétségtelen azonban, hogy a migráció egyik legfontosabb velejárója az asszimiláció és az azt megelőző kulturális folyamat, az akkulturáció. 22 Ennek ellentéte természetesen az etnikai különbség megtartása és az asszimiláció elvetése, ezt nevezzük összefoglaló néven szegregációnak, ami jellemzi mind a mai napig a harmadik világ egyes bevándorolt csoportjait Európába vagy Észak-Amerikába. A beolvadás (asszimiláció) és a különállás (szegregáció) együttélésének kiváló példája az amerikai Israel Zangwill, akinek nevéhez kapcsolódik az olvasztótégely-elmélet. Zangwill bevándorló orosz-zsidó család leszármazottjaként írta meg az Olvasztótégely című darabját, amit 1908-ban a már akkor is híres new yorki Broadway színpadán mutattak be. A műnek - a kor szellemének megfelelően - azonnal óriási közönségsikere lett. Érthetetlen a siker, mert az énekes darab egy hihetetlen sztorira épített fércmű: Zangwill szerelmi történetében két teljesen más felekezethez tartozó fiatalról van szó, akik ráadásul más etnikumhoz tartoztak. A darab a vallásosság elfogadásával, az etnikumok közti barátsággal, és az amerikai kultúrával való azonosulással, az amerikanizmussal, lényegében az amerikai álmot jelentette. Az igazság azonban teljesen más volt. Színpadi sikersztorijával ellentétben, Zangwill maga a cionizmus élharcosa volt. Az általa oly nagyra becsült new york-i zsidó közösség, a maga különállásával az etnikai szeparatizmus mintapéldája - mind a mai napig - Amerikában. 23 Amiért azonban sikere lett Zangwill darabjának, és kiemelkedett az akkori művek közül, az a liberális és egyedi megközelítési módja miatt volt. Ezt azért érdemes hangoztatni, mivel Amerikában már az 1850-es évektől egy igen erős fajgyűlölő és bevándorló-ellenesség ütötte fel a fejét, aminek része volt a katolikus-ellenesség is. Ez a politikai mozgalmat eredetileg a „know-nothing" kifejezés illette, utalva arra a felfogásra, hogy senki mást nem ismertek el, csak a WASPokat (az angolszász protestáns felekezetüeket). Ennek ellensúlyozására jött létre 20 Taylor, 1971, Piore 1980. 21 Couvares, 1984: 80-82. 22 Thompson, 1996: 112-116. 23 Glazer and Moynihan, 1970:288-293.
